Hostname: page-component-586b7cd67f-t7fkt Total loading time: 0 Render date: 2024-11-22T09:10:08.526Z Has data issue: false hasContentIssue false
  • English
  • Français

Revision of the Age of Construction Phases of a Mound Dated to the Late Copper–Early Bronze Age in Eastern Hungary Relying on 14C-Based Chronologies

Published online by Cambridge University Press:  19 November 2018

Gábor Szilágyi ,
Pál Sümegi ,
Sándor Gulyás  and
Dávid Molnár
Gábor Szilágyi*
Affiliation:
University of Szeged, Department of Geology and Paleontology, H-6722Szeged, Egyetem street 2, Hungary Hortobágyi National Park Directorate, H-4024Debrecen, Sumen street 2, Hungary
Pál Sümegi
Affiliation:
University of Szeged, Department of Geology and Paleontology, H-6722Szeged, Egyetem street 2, Hungary Hungarian Academy of Sciences, Research Centre for the Humanities Institute of Archaeology, 1097Budapest, Tóth Kálmán street 4, Hungary
Sándor Gulyás
Affiliation:
University of Szeged, Department of Geology and Paleontology, H-6722Szeged, Egyetem street 2, Hungary
Dávid Molnár
Affiliation:
University of Szeged, Department of Geology and Paleontology, H-6722Szeged, Egyetem street 2, Hungary
*
*Corresponding author. Email: [email protected].
Get access Rights & Permissions [Opens in a new window]

Abstract

Ecse Mound is a burial mound in the Hortobágy region of eastern Hungary. Built by prehistoric nomadic peoples from the east, it now stands on the border between two modern settlements. The construction of the mound was assumed to be related to representatives of the Pit Grave Culture populating the area between the Late Copper and Bronze Ages. This theory considered similarities in shape, orientation, and stratigraphy of this mound with other absolute-dated ones in the Hortobágy region alone. The mound comprises two construction layers as indicated by magnetic susceptibility and on-site stratigraphic observations. According to detailed sedimentological, geochemical analyses of samples taken from the bedrock, artificial stratigraphic horizons, and the overlying topsoil, there is a marked similarity between the soil forming the body of the mound in both artificial horizons and the underlying bedrock soil. In contrast the pedological, geological character of the modern topsoil is utterly different. According to our dating results, the uppermost stratigraphic horizon is coeval with the absolute-dated mounds in the region, assigning it to the period of the Pit Grave Culture. However, the lower anthropological horizon is older and dates to between the Early and Late Copper Ages.

Keywords

chronologykurganlandscape historyradiocarbon datingsedimentology
Type
Soil
Information
Radiocarbon , Volume 60 , Special Issue 5: 2nd Radiocarbon in the Environment Conference, Debrecen, Hungary, July 3–7, 2017 Part 2 of 2 and Radiocarbon & Diet 2 International Conference Aarhus, Denmark, June 20–23, 2017 , October 2018 , pp. 1403 - 1412
Copyright
© 2018 by the Arizona Board of Regents on behalf of the University of Arizona 

Access options

Get access to the full version of this content by using one of the access options below. (Log in options will check for institutional or personal access. Content may require purchase if you do not have access.)

Footnotes

Selected Papers from the 2nd Radiocarbon in the Environment Conference, Debrecen, Hungary, 3–7 July 2017

References

REFERENCES

Barczi, A, Sümegi, P, Joó, K. 2003. Adatok a Hortobágy paleoökológiai rekonstrukciójához a Csípő-halom talajtani és malakológiai vizsgálata alapján. Földtani Közlöny 133:421–432.Google Scholar
Barczi, A, Sümegi, P, Joó, K. 2004. Adatok a Hortobágy paleoökológiai rekonstrukciójához a Csípő-halom talajtani és malakológiai vizsgálata alapján. In: Tóth A, editor. A kunhalmokról más szemmel. Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás-Debrecen. p 13–25.Google Scholar
Barczi, AM, Tóth, T, Csanádi, A, Sümegi, P, Czinkota, I. 2006. Reconstruction of the paleo-environment and soil evolution of the Csípő-halom kurgan, Hungary. Quaternary International 156–157:49–59.Google Scholar
Barczi, A, Tóth, Cs, Tóth, A, Pető, A. 2009. Bán-halmon komplex tájökológiai és paleotalajtani felmérése. Tájökológiai Lapok 7:191–208.Google Scholar
Barczi, A, Horváth, T, Pető, Á, Dani, J. 2012. Hajdúnánás – Tedej – Lyukas-halom: egy alföldi kurgán régészeti értékelése és természettudományos vizsgálata. In: Kreiter A, Pető Á, Tugya B szerk.) Környezet – ember – kultúra: Az alkalmazott természettudományok és a régészet párbeszéde. Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Budapest. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2010.10.06-2010.10.08. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ. p 25–45.Google Scholar
Bede, Á, Csathó, AI, Czukor, P, Páll, DG, Szilágyi, G, Sümegi, P. 2014. A hortobágyi Ecse-halom geomorfológiai, tájtörténeti, botanikai, szedimentológiai és mikromorfológiai vizsgálatának előzetes eredményei. In: Sümegi P, szerk. Környezetföldtani és környezet-történeti kutatások a dunai Alföldön. Szeged: GeoLitera Kiadó. p 29–41.Google Scholar
Bede, Á, Salisbury, RB, Csathó, AI, Czukor, P, Páll, DG, Szilágyi, G, Sümegi, P. 2015. Report of the complex geoarcheological survey at the Ecse-halom kurgan in Hortobágy, Hungary. Central European Geology 58:268–289.Google Scholar
Bede, Á, Csathó, AI, Czukor, P, Sümegi, P. 2016. Actual botanical survey of an interdisciplinary research at the Ecse-halom kurgan in Hortobágy, Hungary. In: Barina Z, Buczkó K, Lőkös L, Papp B, Pifkó D, Szurdoki E, editors. Book of abstracts. 11th International Conference “Advances in research on the flora and vegetation of the Carpato-Pannonian region”. Budapest: Magyar Természettudományi Múzeum. p 127–9.Google Scholar
Benedek, Gy, Zádorné, Zsoldos M. 1998. Jász-Nagykun-Szolnok megyei oklevelek. 1075–1526. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár közleményei, 3. p 1–320.Google Scholar
Bronk Ramsey, C. 2009. Bayesian analysis of radiocarbon dates. Radiocarbon 51:337–360.Google Scholar
Dani, J, Horváth, T. 2012. Őskori kurgánok a magyar Alföldön. A Gödörsíros (Jamnaja) entitás magyarországi kutatása az elmúlt 30 év során. Áttekintés és revízió. Budapest: Archaeolingua Alapítvány.Google Scholar
Dani J, Nepper I. 2006. Sárrétudvari-Őrhalom. Tumulus grave from the beginning of the EBA in Eastern Hungary. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2006:29–58. Google Scholar
Dean, WE Jr. 1974. Determination of carbonate and organic matter in calcareous sediments and sedimentary rocks by loss on ignition: comparison with other methods. Journal of Sedimentary Research 44:242–248.Google Scholar
Dearing, J. 1994. Environmental Magnetic Susceptibility. Using the Bartington MS2 System. Kenilworth: Chi Publ.Google Scholar
Ecsedy, I. 1979. The People of the Pit-Grave Kurgans in Eastern Hungary. Budapest: Fontes Archaeologici Hungaricae, Akadémiai Kiadó.Google Scholar
Forchhammer, G, Steenstrup, J, Worsaae, J. 1851. Untersegölser i geologisk-antiguarisk Retning. Saerskilt optrykt af Oversigten over Videnkabernes Selskabs Forhandlinger i Aarene 1848 og (1851). Kjöbenhavn: Bianco Luno’s Bogtrykkeri. p 1–57.Google Scholar
Gazdapusztai, Gy. 1966/1967. Chronologische Fragen in der Alfölder Gruppe der Kurgan-Kultur. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2:91–100.Google Scholar
Gárdonyi [Nagy], G. 1893. A régi kunok temetkezése. Archaeologiai Értesítő 13:105–117.Google Scholar
Gárdonyi [Nagy] G. 1914. A magyarországi halmok kérdéséhez. Archaeologiai Értesítö 34:381–394. Google Scholar
Gyárfás, I. 1870. Valami a kunhalmokról. Archaeologiai Értesítő 3:33–42.Google Scholar
Gyárfás, I. 1883. A jász-kúnok története III. Szerző tulajdona (Magánkiadás), Rákos István nyomda, Szolnok.Google Scholar
Gimbutas, M. 1980. The kurgan wave 2 into Europe and the following transformation of culture. Journal of Indo-European Studies 8:273–317.Google Scholar
Győrffy, I. 1821. Kúnhalmok és telephelyek a karczagi határban. Föld és ember 1:59–62.Google Scholar
Gulyás, S, Sümegi, P, Molnár, M. 2010. New radiocarbon dates from the Late Neolithic tell settlement of Hódmezővásárhely-Gorzsa, SE Hungary. Radiocarbon 52:1458–1464.Google Scholar
Hertelendi E, Csongor É, Záborszky L, Molnár I, Gál I, Győrffy M, Nagy S. 1989. A counter system for high precision 14C dating. Radiocarbon 31:399–406. Google Scholar
Hertelendi E, Sümegi P, Szöőr G. 1992. Geochronologic and paleoclimatic characterization of Quaternary sediments in the Great Hungarian Plain. Radiocarbon 34:833–839. Google Scholar
Horváth, I. 1825. Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történetéből. Főnix Téka, 7, Debrecen (eredeti megjelenés Petrózai Trattner Mátyás Kiadó, Pest).Google Scholar
Horváth, T. 2011. Hajdúnánás–Tedej–Lyukas-halom – An interdisciplinary survey of a typical kurgan from the Great Hungarian Plain region: a case study. The revision of the kurgans from the territory of Hungary). In: Pető Á, Barczi A, editors. Kurgan Studies. An Environmental and Archaeological Multiproxy Study of Burial Mounds in the Eurasian Steppe Zone. British Archaeological Reports International Series 2238. Oxford: Archaeopress. p 71–131.Google Scholar
Horváth, T, Dani, J, Pető, Á, Pospieszny, Ł, Svingor, É. 2013. Multidisciplinary contributions to the study of Pit Grave culture kurgans of the Great Hungarian Plain. In: Heyd V, Kulcsár G, Szeverényi V, editors. Transitions to the Bronze Age: interregional interaction and socio-cultural change in the third millennium BC Carpathian Basin and neighbouring regions (No. 30). Budapest : Archaeolingua Kiadó. p 153 180.Google Scholar
Illyés, E, Bölöni, J, editors. 2007. Löszsztyeppek, lejtőssztyeppek és erdős-sztyepp rétek Magyarországon. Budapest: Magánkiadás.Google Scholar
Jefferson, T. 1783. Notes of the State of Virginia. Philadelphia: Prichard and Hall.Google Scholar
Jerney, J. 1851. Jerney János keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett 1844–1845. I.-II. kötet. A szerző saját tulajdona (magánkiadás), Pest.Google Scholar
Joó, K. 2003. Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1:87–96.Google Scholar
Joó, K, Barczi, A, Sümegi, P. 2007. Study of soil scientific, layer scientific and palaeoecological relations of the Csípő-mound kurgan. Atti della Societa Toscana di Scienze Naturali, Mem. p 141–144.Google Scholar
Konert, M, Vandenberghe, J. 1997. Comparison of layer grain size analysis with pipette and sieve analysis: a solution for the underestimation of the clay fraction. Sedimentology 44:523–535.Google Scholar
Liritzis, I, Singhvi, AK, Feathers, JK, Wagner, GA, Kadereit, A, Zacharias, N, Li, SH. 2013. Luminescence Dating in Archaeology, Anthropology, and Geoarchaeology: An Overview. Heidelberg: Springer.Google Scholar
Makkay, J. 1964. Megjegyzések Gunda Béla: az aterrado-művelés és az alföldi kunhalmok kérdése c. cikkéhez. Ethnográfia 75:471–474.Google Scholar
Merpert, NY. 1974. Drevneishije skotovody volzhsko-urals- kogo mezhdurechja [The most ancient cattle-breeders in the Volga-Ural steppes]. Moscow: Nauka.Google Scholar
Molnár, M, Joó, K, Barczi, A, Szántó, Zs, Futó, I, Palcsu, L, Rinyu, L. 2004. Dating of total soil organic matter used in kurgan studies. Radiocarbon 46:413–419 Google Scholar
Molnár, M, Svingor, É. 2011. An interpretation of the soil 14C results of the Hajdúnánás-Tedej-Lyukas-halom kurgan. In: Pető Á, Barczi A, editors. Kurgan Studies. An Environmental and Archaeological Multiproxy Study of Burial Mounds in the Eurasian Steppe Zone. British Archaeological Reports International Series 2238. Oxford: Archaeopress. p 255–258.Google Scholar
Molnár, M, Rinyu, L, Veres, M, Seiler, M, Wacker, L, Synal, H. 2013. A EnvironMICADAS: A mini 14C AMS with enhanced gas ion source interface in the Hertelendi Laboratory of Environmental Studies (HEKAL), Hungary. Radiocarbon 55:228–244.Google Scholar
Munsell, AH. 2000. Munsell soil color charts. Baltimore (MD): Munsell Color Company.Google Scholar
Pető, Á, Barczi, A, editors. 2011. Kurgan Studies. An Environmental and Archaeological Multiproxy Study of Burial Mounds in the Eurasian Steppe Zone. British Archaeological Reports International Series 2238. Oxford: Archaeopress.Google Scholar
Pigati, JS, Quade, J, Shanahan, TM, Haynes, CV Jr. 2004. Radiocarbon dating of minute gastropods and new constraints on the timing of spring-discharge deposits in southern Arizona, USA. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 204:33–45.Google Scholar
Pigati, JS, Rech, JA, Nekola, JC. 2010. Radiocarbon dating of small terrestrial gastropod shells in North America. Quaternary Geochronology 5:519–532.Google Scholar
Pigati, JS, McGeehin, JP, Muhs, DR, Bettis, EA III. 2013. Radiocarbon dating late Quaternary loess deposits using small terrestrial gastropod shells. Quaternary Science Reviews 76:114–128.Google Scholar
Rassamakin, Y. 1994. The main directions of the development of early pastoral societies of Northern Pontic Zone: 4500–2450 BC (Pre-Yamnaya cultures and Yamnaya culture). Baltic-Pontic Studies 2:29–70.Google Scholar
Reimer, PJ, Bard, E, Bayliss, A, Beck, JW, Blackwell, PG, Bronk Ramsey, C, Buck, C, Cheng, H, Edwards, RL, Friedrich, M, Grootes, PM, Guil- derson, TP, Haflidason, H, Hajdas, I, Hatté, C, Heaton, TJ, Hoffmann, DL, Hogg, AG, Hughen, KA, Kaiser, KF, Kromer, B, Manning, SW, Niu, M, Reimer, RW, Richards, DA, Scott, EM, Southon, JR, Staff, RA, Turney, CSM, van der Plicht, J. 2013. IntCal13 and Marine13 radiocarbon age calibration curves 0–50,000 years cal BP. Radiocarbon 55(4):1869–1887.Google Scholar
Rómer, F. 1868a. Kivonat a m. tud. Akadémiai archaeológiai bizottságának jegyzőkönyvéből. October 6-án tartott VIII. rendes ülésében. Archeológiai Értesítő 1:13–14.Google Scholar
Rómer, F. 1868b. Kivonat a m. tud. Akadémiai archaeológiai bizottságának jegyzőkönyvéből. Jun. 23-án tartott VI-dik rendes ülésében. Archeológiai Értesítő 1:11–12.Google Scholar
Rómer, F. 1868c. Kivonat a m tud. Akadémiai archaeológiai bizottságának jegyzőkönyvéből. Július 7-én tartott VII-dik rendes ülésben. Archeológiai Értesítő 1:12–13.Google Scholar
Rómer, F. 1878. Compte-rendu de la huitième session à Budepest 1876. I. Résultats généreaux du mouvement archéologique en Hongrie. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum.Google Scholar
Sümegi, P. 1992. Jelentés a sárrétudvari Őr-halmon végzett geomorfológiai, üledékföldtani vizsgálatokról. Debrecen: Déri János Múzeum, valamint Ásvány- és Földtani Tanszék.Google Scholar
Sümegi, P. 2012. Report on the results of the sedimentological survey of the Ecse Mound [manuscript]. Debrecen: Records of Hortobágy National Park Directorate.Google Scholar
Sümegi, P. 2013. Comparative geoarcheological report and environmental history of the Bronze Age tell of Polgár – Kenderföld. In: Vicze M, Poroszlai I, Sümegi P, editors. Hoard, Phase, Period? Round Table Conference on the Koszider Problem. Szászhalombatta: Matrica Múzeum Kiadványa. p 155–192.Google Scholar
Sümegi, P, Hertelendi, E. 1998. Reconstruction of microenvironmental changes in Kopasz Hill loess area at Tokaj (Hungary) between 15,000–70,000 BP years. Radiocarbon 40:855–863.Google Scholar
Sümegi, P, Szilágyi, G. 2011. A quarter-malacological inventory of Hungarian kurgans. In: Pető Á, Barczi A, editors. Kurgan Studies: An Environmental and Archaeological Multiproxy Study of Burial Mounds in the Eurasian Steppe Zone. British Archaeological Reports. International Series 2238. Oxford: Archaeopress. p 279–291.Google Scholar
Sümegi, P, Bede, Á, Szilágyi, G. 2015a. Régészeti geológiai, geoarcheológiai és környezettörténeti elemzések régészeti lelőhelyeken – a földtudományok és a régészet kapcsolata. Archeometriai Műhely 12:135–150.Google Scholar
Sümegi, P, Náfrádi, K, Molnár, D, Sávia, S. 2015b. Results of paleoecological studies in the loess region of Szeged-Öthalom (SE Hungary). Quaternary International 372:66–78.Google Scholar
Szilágyi, G, Sümegi, P, Molnár, D, Sávia, S. 2013. Mollusc-based paleoecological investigations of the Late Copper–Early Bronze Age earth mounds (kurgans) on the Great Hungarian Plain. Central European Journal of Geosciences 5:465–479.Google Scholar
Tóth, A, Tóth, CsA. 2003. Kunhalmok állapotfelmérése a Hortobágy déli pusztáin és a szomszédos hajdúsági területeken. In: Tóth A, editor. Tisza-völgyi tájváltozások. Alföld-kutatásért Alapítvány; Kisújszállás; Debrecen.Google Scholar
Tóth, CsA. 2006. Az országos kunhalom-felmérés eredményei és tapasztalatai: A természetvédelmi szempontból értékes kunhalmok kijelölése. In: Kertész Á,oDövényi Z, Kocsis K, editors. III Magyar Földrajzi Konferencia: absztrakt kötet.Google Scholar
Troels-Smith, J. 1955. Karakterisering af lose jordater [Characterization of unconsolidated sediments]. Danmarks Geologiske Undersogelse, ser. IV. p 10.Google Scholar
Újvári, G, Molnár, M, Novothny, Á, Páll-Gergely, B, Kovács, J, Várhegyi, A. 2014. AMS 14C and OSL/IRSL dating of the Dunaszekcső loess sequence, Hungary: Chronology for 20 to 150 ka and implications for establishing reliable age-depth models for the last 40 ka. Quaternary Science Reviews 106:140–154.Google Scholar
Vaday, A. 2004. Chronological tables. In: Visy Zs, editor. Hungarian Archeology at the Millenium. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (Teleki László Alapítvány) Kiadványa, Budapest. p 473–7.Google Scholar
Vanuxem, L. 1843. On the ancient oyster shell deposits observed near the Atlantic coast of the United States. In: Reports of the Association of the First, Second and Third meetings of the American Geologists and Naturalists. Boston: Gould, Kendall and Lincoln Press. p 21.Google Scholar
Supplementary material: Image

Szilágyi et al. supplementary material

Szilágyi et al. supplementary material 1

Download Szilágyi et al. supplementary material(Image)
Image 3.6 MB
Supplementary material: Image

Szilágyi et al. supplementary material

Szilágyi et al. supplementary material 2

Download Szilágyi et al. supplementary material(Image)
Image 2.9 MB