² The first three volumes of the planned six-volume publication have already been completed and are at the disposal of scholars. Publication will begin in 1965. It should also be mentioned that the Institute for Historical Science of the Hungarian Academy of Sciences is now compiling a select bibliography for the history of the Habsburg monarchy between 1526 and 1918.

³ Magyar történcti bibliográfia 1825–1867 [Hungarian Historical Bibliography, 1825–1867]. Vols. I–III edited by Tóth, Z. I. and published in Budapest by the Akademiai Kiado in 195052; Vol. IV (on nationalities) edited by L. Katus and G. G. Kemény and brought out by the same publisher in 1959.Google Scholar

⁴ Bibliographic d'oeuvres choisies de la science hislorique hongroise 1945–1959, edited by Niederhauser, E. in collaboration with Hanák, P., Katus, L., Makkai, L., Ránki, Gy., AND Varga, J.. Budapest: Etudes historiques publiées par la Commission Nationale des Historiens Hongrois, 1960. A select bibliography of the literature published between 1959 and 1964 is being prepared for the Vienna Historical Congress in 1965. It is a continuation of the above bibliography.Google Scholar

⁵ A magyar gazdasági szakirodalom könyvészete [Bibliography of the Literature on Special Topics dealing with the Hungarian Economy]. Vols. I–III (1831-1867) edited by Szabó, F. S. and published in Budapest in 1956 by K. Ihrig; Vols. IV (1868–1896) and V (1897–1919) published in Budapest by I. Takács in 1959 and 1961Google Scholar; A magyar munkásmozgalmi sajtó bibliográfiája 1848–1948 [Bibliography of the Hungarian Workers' Movement Press, 1848–1948]. 4 vols., Budapest, 1951-1959Google Scholar; Budapest történetének bibliográfiája 1686–1950 [Bibliography of the History of Budapest, 1686–1950], edited by Zoltan, J. and Berza, L.. 2 vols., Budapest: Szabo Ervin Kbnyvtar, 1963.Google Scholar

⁶ Katalog der ungarischsprachigen, gebundenen Manuskripte zur Geschichte der Neuzeit, compiled by the Széchényi Library. 3 vols., Budapest, 1956Google Scholar; Handschriftliche Quellen in der Széchényi-Bibliothek 1789–1867. Budapest, 1950.Google Scholar

⁷ These inventories give information about the material in the archives which deals with absolutism, corporations, and institutions; the ministries during the era of dualism; the central administrative and the judicial authorities; the sessions of the diet; and the most important Magyar families (Batthyány, Esterházy, Festetich, Orczy, Széchényi, etc.).

⁸ Kemény, G. G., Iratok a nemzetiségi kerdes történetéhez Magyaronzágon a dualizmus korában [Documents on the History of the Nationality Question in Hungary in the Age uf Dualism], Vol. I (1867-1892), Vol. II (1892–1900). Budapest: Tankönyvkiadó, 1952–56. Vol. III (1900–1905) is now in press. On this topicGoogle Scholar see also Mocsáry Lajos válogatott irásai [Select Writings of Lajos Mocsáry], edited by Kemény, G. G.. Budapest: Bibliotheca, 1958.Google Scholar

⁹ A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai [Select Documents on the History of the Hungarian Workers' Movement]. Vol. I (1848–1890) edited by Erényi, T. and published in Budapest in 1951 by Szikra; Vol. II (1890–1900) edited by T. Erényi and E. Vincze and published by same in 1955; Vol. V (November 7, 1917-March 21, 1919) edited by I. Gábor, A. Fehér, et al., and published by same in 1956. Vol. IV (1907–1917) is now being prepared for publication.Google Scholar On the same theme see also Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 [Workers' and Peasants' Movements in Hungary, 1849–1867], edited by Sashegyi, O.. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959 (Part of the documents are in German.)Google Scholar; Alpári Gyula válogatott irásai [Select Writings of Gyula Alpári], edited by Aranyossi, M.. Budapest: Kossuth Kiadó, 1960;Google Scholar and Jenó, Landler, Válogatott beszédek és irások [Select Speeches and Writings], edited by Gadanecz, B. and Szabó, A.. Budapest: Kossuth Kiadó, 1960.Google Scholar

¹⁰ Magyar minisztertanácsi jegyzökönyvek az elsö világháboru korából [Protocols of the Hungarian Ministerial Council during the Era of the First World War], edited by E. Iványi. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960. The complete German language edition of the protocols of the Joint ministerial council during the era of the First World War, edited by M. Komjáthy, is now in press. It will probably be ready for distribution by the end of 1964.

¹¹ Jánossy, D., A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851–1852 [The Kossuth Emigration in England and America, 1851–1852], Vol. II, Pt. 2. In Fontes Historicae Hungaricae Aevi Recentioris. Budapest, 1948Google Scholar; Koltay-Kastner, J., Iratok a Kossuth-emigráció történetéhez 1859 [Writings en the History of the Kossuth Emigration, 1859]. 1949.Google Scholar

¹² Ady Endre üsszes próeai müvei [E. Ady's Collected Prose Works], compiled by Földessy, Gy. and edited by Koczkás, S., Vol. I (1897-1901), Vol. II (1901–1902). Budapest: Akademiai Kiadó, 1955;Google ScholarBartók Béla, Ausgewählte Briefe, edited by Demény, J.. Budapest: Corvina, 1960Google Scholar; Bartók Béla levelei [Letters of B. Bartók. Hungarian, Rumanian, and Slovak documents collected between 1951 and 1954.]. Pt. 1 (Letters from Rumania) edited by Cosma, V.; Pt 2 (Letters from Czechoslovakia) edited by L. Burlas; and Pt. 3 (Letters from Hungary) edited by J. Demény. Budapest: Zenemükiadó, 1955Google Scholar; Bartók Béla, Weg und Werk. Schriften und Briefe, compiled by Szabolcsi, B.. Bonn: Boosey und Hawkes, 1957; Budapest: Corvina, 1957.Google Scholar

¹³ Sándor, V., A tökés gazdaság kibontakozása Magyarországon 1849–1900 [The Genesis of the Capitalist Economy in Hungary, 1849–1900]. BudapestKossuth Kiadó, 1958Google Scholar; Berend, T. I. and Ránki, Gy., A monopolkapitalizmus kialakulása és uralma Magyarcrszágon 1900–1944 [The Genesis and Power of Monopoly Capitalism in Hungary, 1900–1944], Budapest: Kossuth Kiadó, 1958Google Scholar; Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Mugyarországon 1867–1918 [Studies on the History of Capitalism in Hungary, 1867–1918], edited by Pach, P. Zs. and Sándor, P.. Budapest: Szikra Kiadó, 1956.Google Scholar

¹⁴ Léderer, E., Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon [The Beginnings of Industrial Capitalism in Hungary]. Budapest: Közoktatásügyi Kiadó, 1952;Google ScholarSándor, V., Nagyipari fejlödés Magyarországon 1867–1900 [The Development of Large Scale Industry in Hungary, 1867–1900]. Budapest: Szikra Kiadó, 1954 (German language abridgment: “Die grossindustrielle Entwicklung in Ungarn 1867–1900,” in Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1956, No. 3, pp. 139–247.)Google Scholar; Berend, I. and Ránki, Gy., Magyarország gyáripara az imperializmus elsö vilógháboru elötti idöazakában 1900–1914 [Hungary's Manufacturing Industry in the Era of Imperialism before World War I, 1900–1914]. Budapest: Szikra Kiadó, 1955 (Abridged English language edition continuing the discussion to the end of World War II: The Development of the Manufacturing Industry in Hungary, 1900–1944. In Studio Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, No. 19. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960.)Google Scholar; Berend, I. and Ránki, Gy., “Das Niveau der Industrie Ungarns zu Beginn des 20. Jahrhunderts im Vergleich zu dem Europas,” in Studien zur Geschichte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie, edited by Sándor, V. and Hanák, P.. In Studia Historica Academiae Scientiarum Hungan'cae, No. 51 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961), pp. 267–286Google Scholar; Sándor, V., “A budapesti nagymalomipar kialakulása 1839–1880” [The Origin of the Large Milling Industry in Budapest, 1839–1880], in Tanulmányok Budapest multjából [Studies out of Budapest's Past], Vol. XIII (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959), pp. 315–422Google Scholar; J. Berlász, “A Ganz-gyár elsö félszázada 1845–1895” [The First Fifty Years of the Ganz Factory, 1845–1895], in ibid., Vol. XII (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1957), pp. 349–458; Ruzsás, L., A pécsi Zsolnay-gyár története [The History of the Zsolnay Factory at Pécs]. Budapest: Müvelt Nép, 1954;Google ScholarBabies, A., A pécsvidéki köszénbányászat története. [History of Coal Mining in the Pécs Region]. Budapest: Közoktatásügyi Kiadó, 1952Google Scholar; Babies, A., A komlói köszénbányászat története [History of Coal Mining at Komló]. Pécs, 1958;Google ScholarSzékely, L., Az estergomvidéki szénmedence bányászatának fejlödése [The Development of Mining in the Coal Basin of Esztergom]. Budapest: Müszaki Kiadó, 1962Google Scholar; Sárközi, Z., I. Szigetvári, and G. Szilágyi, A százéves mosönmagyaróvári mezögazdasági gépgyár története 1856–1956 [History of the Hundred Year Old Machine Factory at Mosonmagyaróvár, 1856–1956]. Budapest: Mezögazdasági Kiadó, 1959;Google ScholarJenei, K., Z. Sárközi, and G. Szilágyi, A Gábor Áron Vasöntóde és Gépgyér története 1862–1962 [History of the Áron Gábor Iron Foundry and Machine Factory]. Budapest: Táncsics Kiadó, 1962Google Scholar; Szekeres, J. and Tóth, A., A Klement Gottwald [Ganz] Villamossági Gyár története [History of the Klement Gottwald [Ganz] Electrical Factory]. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1962Google Scholar; Bogdán, I., A magyarországi papiripar története 1530–1900 [The History of the Hungarian Paper Industry, 1530–1900]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963Google Scholar; Hanák, P. and Hanák, K., A Magyar Pamutipar története 1882–1960 [History of the Hungarian Cotton Industry, 1882–1960]. Budapest: Tancsics Kiadó, 1964.Google Scholar

¹⁵ Pach, P. Zs., “Über einige charakteristische Züge des sog. preussischen Weges der Entwicklung in der Landwirtschaft Ungarns in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts,” Zeitschrift für Geschichtswissenschaft (Berlin), 1959, No. 6Google Scholar; Pach, P. Zs., “A magyarországi és oroszországi porosz utas agrárfejlödés egyezö és eltérö vonásairól a XIX. század második felében” [On Common and Deviating Trends in Hungarian and Russian Agricultural Development in the Second Half of the Nineteenth Century], Közgazdasági Szemle, 1958, No. 1, pp. 56–78Google Scholar; Agrártörténeti tanulmányok [Studies in the History of Agriculture], edited by Szabó, I.. Budapest: Tankönyvkiadó, 1960.Google Scholar

¹⁶ Mérei, Gy., “Adalékok a magyar mezögazdaság kapitalista fejlödésének történetéhez. (Feudális maradványok a munkaszervezetben 1850–1945)” [Contributions to the History of the Capitalistic Development of Hungarian Agriculture. Feudal Remnants in the Organization of Labor, 1850–1945], Századok, 1950, No. 1–4, pp. 235–298Google Scholar; Erdei, F. and Pataky, E., “Termelöi szervezetek a magyar mezögazdaság kapitalista fejlödésében” [Producers' Organizations in the Capitalistic Development of Hungarian Agriculture], Agrártörténeti Szemle, 1957, No. 3–4, pp. 165–182;Google Scholar 1959, No. 1–4, pp. 7–24; Katus, L., “Hauptzüge der kapitalistischen Entwicklung der Landwirtschaft in den südslawischen Gebieten der Österreichisch-Ungarischen Monarchie,” in Studien zur Geschichte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie, edited by Sándor, V. and Hanák, P., pp. 113–163Google Scholar; J. Puskás, “Die kapitalistischen Grosspachten in Ungarn am Ende des 19. Jahrhunderts,” in Ibid., pp. 195–210; Puskás, J., “A magyarországi mezögazdaság tökés fejlödésének vizsgálata az 1895. évi üzemistatisztika adatai alapján” [Investigation of the Capitalistic Development of Hungarian Agriculture on the Basis of the Data in the Statistical Survey of 1895], Történeti Szemle, 1960, No. 4, pp. 446–478Google Scholar; Szabad, Gy., “Das Anwachsen der Ausgleichstendenz der Produktenpreise im Habsburgerreich um die Mitte des 19. Jahrhunderts,” in Studien zur Geschichte der Österreichisch-Ungarischen Monarchic, edited by Sándor, V. and Hanák, P., pp. 213–236.Google Scholar

₁₇ Éber, E., A magyar állattenyésztés fejlödése [The Development of Hungarian Animal Husbandry]. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1961Google Scholar; Balassa, I., “Der Maisbau in Ungarn,” Acta Ethnica, 1955, No. 1–2, pp. 103–181Google Scholar; L. K. Kovács, “Die ungarischen Dreschflegel und Dreschmethoden,” Ibid., 1950, No. 1–4, pp. 41–95; Hofer, T., “Déldunántuli településformák történetéhez” [On the History of tne South Trans-Danubian Settlement Forms], Ethnographia, 1955, No. 1–4, pp. 125–186.Google Scholar

¹⁸ Sándor, P., A XIX. századvégi agrárválság Magyarországon [The Agrarian Crisis in Hungary at the End of the Nineteenth Century]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958Google Scholar; Sándor, P., “Die Agrarkrise am Ende des 19. Jahrhunderts und der Grossgrundbesitz in Ungarn,” in Studien zur Geschichte der Österreichische-Ungarischen Monarchic, edited by Sándor, V. and Hanák, P., pp. 167–193.Google Scholar

¹⁹ Szabad, Gy., A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerröl a tökés gazdálkodásra [The Transition of the Eszterházy Estate from the Urbarial System to Capitalistic Management]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1957.Google Scholar

²⁰ Because these writings are generally only of local interest, we are not listing any of the works in this field here.

²¹ Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfogla- Iástól 1949-ig [Historical Demography of Hungary. The Population of Hungary from the Time the Land was occupied until 1949], edited by Kovacsics, J.. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1963Google Scholar; Rédei, J., A születések ás halálozások alakulása a XIX. és XX. szádzadban Ewrópában és Magyarországon [Births and Deaths in Europe and Hungary in the Nineteenth and Twentieth Centuries]. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1960;Google ScholarKiss, A., “Az agrárnépességi viszonyok területi alakulása Magyarországon 1880–1960” [The Territorial Basis for the Conditions of the Agricultural Population in Hungary, 1880–1960], Demográfia, 1961, No. 1, pp. 50–90Google Scholar; Budapest 1873-tól napjainkig [Budapest from 1873 to the Present Time. Pocket Book of the Budapest Statistical Office]. Budapest, 1945.Google Scholar

²² Balazs, B., A középrétegek szerepe társadalmunk fejlödésében 1849–1945 [The Role of the Middle Classes in the Development of Hungarian Society]. Budapest: Kossuth Kiadó, 1958Google Scholar; Hanák, P., “Skizzen über die ungarische Gesellschaft am Anfang des 20. Jahrhunderts Acta Historica Academiae Scientiarum Hungarkae, 1963, No. 1–2, pp. 1–47Google Scholar; Sándor, P., Gy. Szabad, and A. Vörös, Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában 1849–1867 [The Hungarian Peasantry in the Time of Habsburg Absolutism]. Budapest: Közoktatásögyi Kiadó, 1951Google Scholar; Kolossa, T., “Adatok az agrárnépesség összetételéhez az Osztrák-Magyar Monarchiában (1900 körül)” [Data on the Composition of the Agricultural Population in the Austro-Hungarian Monarchy around 1900], Agrártörténeti Szemle 1962, No. 1–2, pp. 95–128, and No. 3–4, pp. 447–536Google Scholar; Kolossa, T., “Beiträge zur Verteilung und Zusammensetzung des Agrarproletariats in der Österreichisch- Ungarischen Monarchic (1900),” in Studien zur Geschichte der Österreichisch- Ungarischen Monarchie, edited by Sándor, V. and Hanák, P., pp. 239–265Google Scholar; Kiraly, I., “A parasztság felbomlásának néhány kérdése a 20. szazad eleján [Various Questions about the Differentiation of the Peasantry around the Beginning of the Twentieth Century], Századok, 1952, No. 2, pp. 437–468Google Scholar; Szuhay, M., “A parasztság felbomlásának egyes kérdései Magyarországon az elsö világháboru elött” [Various Questions about the Differentiation of the Hungarian Peasantry before World War I], in Studien zur Geschichte des Kapitalismus in Ungarn 1867–1918 (Budapest: Szikra Kiadó, 1956), pp. 219–279Google Scholar; Katona, I., “Types of Work Groups and Temporary Associations of Seasonal Labour in the Age of Capitalism,” Acta Ethnografica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1962, No. 1–2, pp. 31–84Google Scholar; Katona, I., “Die ungarischen Erdarbeiter. Die ethnographische Charakteristik einer zeitweiligen Gesellschaftsschicht eines ethnisch spezifischen Erwerbszweiges,” Acta Ethnografica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1958, No. 1–2, pp. 155–218Google Scholar; Rézler, Gy., A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867–1914 [The Evolution of the Hungarian Industrial Working Class in Large Enterprises]. 2nd ed., Budapest: Faust Kiadó, 1945;Google ScholarLackó, M., Ipari munkásságunk összetételének alakulása 1867–1949 [The Development of the Composition of the Hungarian Industrial Working Class, 1867–1949]. Budapest: Kossuth Kiadó, 1961 (Summary in the Russian language in Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, No. 20.).Google Scholar

²³ Koltay-Kastner, J., A Kossuth-emigráció Olaszországban; [The Kossuth Emigration in Italy]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960Google Scholar; Szabad, Gy., “Kossuth and the British ‘Balance of Power’ Policy (1859–1861),” Études historiques (Budapest), Vol. II (1960), pp. 89–135Google Scholar; Ács, T. and Pásztor-Gáti, M., Magyarok és a Risorgimento [Hungary and the Risorgimento] [Biographies of Hungarian Legionnaires; Hungarian Bibliography of the Risorgimento]. Budapest, 1961Google Scholar; Lukács, L., Garibaldi magyur önkéntesei és Kossuth 1860–61-ben [The Hungarian Volunteers of Gari baldi and Kossuth, 1860–1861]. Budapest: Akadémiai KiadÓ, 1962Google Scholar; Kosary, D., “Marx et Szemere,” Revue d'histoire comparée, 1946, No. 1–2, pp. 103–116Google Scholar; Szekrü, Gy., “Az öreg Kossuth 1867–1894” [Kossuth in His Old Age, 1867–1894], in Kossuth Emlékkönyu (2 vols., Budapest: Akadeémiai Kiadó, 1952), pp. 341–433Google Scholar; Kovács, E., “L'insurrection polonaise de 1863 et l'émigration hongroise,” Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, No. 33.Google Scholar

²⁴ Lukács, L., “Kossuth emigrációs politikájáról” [Concerning Kossuth's Politics in the Emigration], Századok, 1961, No. 2–3, pp. 370–385Google Scholar; L. Lukács, “Kossuth emigráció;s politikájának idealizálásáról” [Concerning the Idealization of Kossuth's Politics in the Emigration], Ibid., 1963, No. 4, pp. 844–858; Gy. Szabad, “Kossuth 1860–61-es politikájának jellemzéséröl” [The Evaluation of Kossuth's Politics, 1860–1861], Ibid., 1959, No. 1, pp. 172–173, and 1961, No. 6, pp. 922–936.

²⁵ Gonda, I., Bismarck és az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés [Bismarck and the Austro-Hungarian Compromise of 1867]. Budapest: Akademiai Kiadó,1960 (A summary in the German language is in Acda Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1961, No. 3–4, pp. 257–311)Google Scholar; I. Diószogi, “Der gemeinsame Ministerrat vom 18. Juli 1870,” Ibid., 1963, No. 3–4, pp. 361–405; Diószegi, I., “Das Problem der Aussenpolitischen Tendenz in Österreich-Ungarn im August 1870,” in Annales Universitatis Scientiarum, Budapest, Historical Section, Vol.V (Budapest: Tankönyvkiadó, 1963), pp. 99–116Google Scholar (The author's monograph onOsterreich-Ungarn und der französisch-preussische Krieg 1870–1871 is now inpress.); Diószegi, I., Ausztria-Magyarország és Bulgária a San-Siefanoi béke után (1878-1879) [Austria-Hungary and Bulgaria after the Peace of San Stefano, 1878–1879]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961Google Scholar; Palotás, E., “On the History of the 1897 Agreement between Austria-Hungary and Russia” [in Russian], in Annales Universitatis Scientiarum, Budapest, Historical Section, Vol. IV (Budapest: Tankönyvkiadó, 1962), pp. 123–134Google Scholar; Tokody, Gy., Az Össznémet Szövetség és középeurópai tervei 1890–1918 [The Pan-German League and its Plans for Central Europe]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959 (A summary in the Germanlanguage is in Acda Historica Academiae Scientiarum Hungaricce, 1963, No. 1–2, pp. 39–67Google Scholar); Tokody, Gy., Ausztria-Magyarország a Pángermán Szóvetség világuralmiterveiben (1890–1918) [Austria-Hungary in the Pan-German Leagueás Plans for World Mastery, 1890–1918]. Budapest: Akadémiai Kiado, 1963;Google ScholarDolmányos, I., “Mihály Károlyi et le voyage de Saint Pétersbourg. (L'idée d'unealliance russo-hongroise en 1914),” Annales Universitat is Scienliarum, Budapest, Historical Section, Vol. V (Budapest: Tankonyvkiado, 1963), pp. 147–184Google Scholar; Irinyi, K., A Naumann-féle “Mitteleuropa”-tervezet és a magyar politikai közvélemény [Naumann's “Mitteleuropa” Plan and Hungarian Public Political Opinion]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963Google Scholar; M, Komjáthy, “A breszt-litovszkibéketárgyalások anyaga a becsi Staatsarchivban” [The Material on the Brest-Litovsk Peace Negotiations in the Viennese State Archives], Levéltári Közlemenyek, 1958, pp. 129–150Google Scholar; Zsigrriond, L., Die Zerschlagung der Österreichisch-Ungarischen Monarchie und die internationalen Kräfteverhältnisse. In Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, No. 23. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960.Google Scholar

²⁶ Lukács, L., Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849–1867 [Hungarian National and Constitutional Movements]. Budapest: Müvelt Nép, 1955;Google ScholarRévész, I., Fejezetek a Bach-korszak egyházpolitikájából [Chapters on the Religious Politics of the Bach Era]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1957.Google Scholar

²⁷ Pach, P. Zs., “A dualizmus rendszerének elsö évei Magyarországon” [The Early Years of the Dualistic System in Hungary], Századok, 1955, No. 1, pp. 34–74Google Scholar; Pach, P. Zs., A dualizmus rendszerének megszilárdulása az 1870-es óuekben [The Consolidation of the System of Dualism in the 1870's]. Budapest. 1958Google Scholar; Sándor, V., “Der Charakter der Abhängigkeit Ungarns im Zeitalter des Dualismus,” in Studien zur Geschkhte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie, edited by Sándor, V. and Hanák, P., pp. 303–336Google Scholar; P. Hanák, “Probleme der Krise des Dualismus am Ende des 19. Jahrhunderts,” in Ibid., pp. 337–387; M. Komjáthy, “Die organisatorischen Probleme des Gemeinsamen Ministerrates im Spiegel der Ministerratsprotokolle,” in Ibid., pp. 389–417.

²⁸ In addition to the volumes which have already been cited, the papers dealing with various problems connected with the era of dualism which were read by Gy. Szabad, Gy. Ránki, P. Zs. Pach, and E. Molnár at a conference organized by the Commission for Historical Science which was presided over by P. Hanák make a noteworthy contribution to our knowledge of the nature of the Compromise of 1867. A summary of the views presented at this conference can be found in Századok, 1962, pp. 206–239.

²⁹ Kondor, V. M., Az 1875-üs pártfuzió [The Party Fusion of 1875]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959;Google ScholarKiss, Gy., A budapesti vdrospolitika 1873–1944 [Budapest City Politics, 1873–1944]. 2nd ed., Budapest: Közgazdasägi és Jogi Kiadó, 1958;Google ScholarDolmanyos, I., A magyar parlamenli ellenzék történetéböl (1901–1904) [From the History of the Hungarian Parliamentary Opposition, 1901–1904]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963;Google ScholarPölöskei, F., A koalkió felbomlása és a Nemzeti Munkapárt megalakulása 1909–1910. [The Dissolution of the Coalition and the Formation of the National Workers' Party, 1909–1910]. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1963.Google Scholar

³⁰ Horváth, Z., Magyar századfordaló. A második refomnemzedék története (1806–1014) [The Turn of the Century in Hungary: the History of the Second Reform Generation, 1896–1914]. Budapest: Gondolat Kiadó, 1961; Az 1905–1907-es orosz forradulom nemzctközi jelentösége és magyarországi hatása [The International Significance of the Russinn Revolution of 1905–1907 and its Influence in Hungary]. Budapest: Szikra, 1954;Google ScholarBóka, L., Ady Endre élete és müvei, Vol. I [Life and Work of E. Ady, Vol. I: The Beginning of E. Ady's Career. Introduction to the Ady Question]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1955;Google ScholarHatvany, L., Ady. Cikkek, emlekezések, levelek [Ady. Essays, Reminiscences, and Letters], Vols. I-II. Budapest: Szépirodalmi Kiado 1059;Google ScholarMérei, Gy.. Polgári radikalizmus Magyarországon [Bourgeois Radicalism in Hungary]. Budapest, 1947;Google ScholarFukász, Gy., A magyrországi polgári radikalizmus történeté-hez 1900–1018. jászi Oszkár ideoló- giájának birálata [On the History of Bourgeois Radicalism in Hungary. Critique of O. Jászi's Ideology]. Budapest: Gondolat Kiadó, 1960Google Scholar; Szücs, L.. “A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez. tjaszi Oszkár ideologiai fejlödése 1900–1906 között.)” [On the History of the Formation of Bourgeois Radicalism in Hungary. Oscar Jászi's Ideological Development between 1900 and 1906], Századok, 1963, No. 6, pp. 1205–1241Google Scholar; Tömöry, M., Uj vizeken járok. (A Galilei-kör törtenete.) [On New Seas: the History of the Galilei Circle]. Budapest: Gondolat Kiadó, 1960;Google ScholarKelen, J., Galilei per a XX. században [The Galilei Process in the Twentieth Century]. Budapest: Kossuth Kiadó, 1957.Google Scholar

³¹ Galántai, J., “István Tisza und der erste Weltkrieg,“ Annales Universitatis Scientiarum, Budapest, Historical Section, Vol. V (Budapest: Tankönyvkiadó, 1963). pp. 185–205.Google Scholar

³² Velikaia Oktiabr'skaia Sotsialisticheskaia Revoliutsiia i Vengria [The Great Socialist October Revolution and Hungary. Collection of Essays]. In Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, No. 17. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959; Igy Iátták a kortársak. Az 1917–1918-as magyarországi sajtó az orosz proletárjorradalomról [Thus did the Contemporaries see it. The Views of the Hungarian Press in 1917–1918 about the Russian Proletarian Revolution], edited by L. Remete. Budapest: Kossuth Kiado, 1957; Nemes, D., “A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a magyar forradalmi erök fejlödése 1917–1919-ben” [The Great Socialist October Revolution and the Development of Revolutionary Forces in Hungary in 1917–1919], Századok, 1957, No. 1–4, pp. 8–45Google Scholar; Arató, E., “Magyar, cseh és szlovák munkások együttmüködése a Nagy Októbert követö forradalmi fellendülés idöszakában 1917–1920” [The Cooperation of Hungarian, Czech, and Slovak Workers during the Period of Revolutionary Rapture after the “Great October”]Google Scholar, Ibid., 1959, No. 1, pp. 49–69; Györkei, J. and Józsa, A., Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban [Hungarian Internationalists in the Great Socialist October Revolution]. Budapest: Kossuth Kiado, 1957 (A Russian edition was published in Moscow by Voienizdat in 1959)Google Scholar; Józsa, A., “Adalekok az osztrák-magyar intervenció bukásának történetéhez Ukrajnában (1918 febr.-nov.)” [Contributions to the History of the Failure of the Austro-Hungarian Intervention in the Ukraine], Hataötárténeti Közlémenyek, 1958, No. 3–4, pp. 18–43.Google Scholar

³³ Földmunkás és szegényparasztmozgalmak Magyarországon 1848–1918 [Agricultural Workers' and Poor Peasants' Movements in Hungary, 1848–1918], edited by F. Pölöskei and K. Szakács. 2 vols., Budapest: Táncsics Kiadó, 1962; Simon, P., A századforduló földmunkás és szégenyparasztmozgalmai 1891–1907 [Agricultural Workers' and Poor Peasants' Movements at the Turn of the Century]. Budapest: Szikra, 1953;Google ScholarTóth, I., Fböldoszté mozgalom Szabolcs megyében 1897–1898 [The Movement for the Division of the Land in Szabolcs County, 1897–1898], Budapest: Kossuth Kiadó, 1963;Google ScholarMérey, K., A mezbögazdasági munkás ság mozgalmai a Dunántulon 1905–1907-ben [The Movements of the Agricultural Workers in Trans-Danubia in 1905–1907]. Budapest: Szikra, 1956Google Scholar; Tibori, J., Az Achim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom [Andras L. Achim's Peasant Movement in Békéscsaba]. 1958.Google Scholar

³⁴ Niederhauser, E., A jobbágyfehzabadit1ás Kelet-Európában [The Freeing of the Peasants in Eastern Europe]. Budapest: Akademiai Kiado, 1962Google Scholar; Niederhauser, E., “The Class Struggle of the Peasants in Eastern Europe during the Second Half of the Nineteenth and the Beginning of the Twentieth Century” (in Russian), Acda Universitatis Debreceniensis, Historical Section, Vol. II (Debrecen: Tankönyvkiadó, 1963), pp. 61–84.Google Scholar

³⁵ Buchinger, M., Küzdelem a szocializmusért. Emlékek és élmények [The Struggle for Socialism. Memoirs and Events]. [Vol. II is on the October Revolution and Emigration]. 2 vols., Budapest: Népszava Kiadó, 1946;Google ScholarBöhm, V., Két forradalom tüzében [In the Fire of Two Revolutions]. Budapest: Népszava, 1947; “Duczynska Ilona feljegyzései az 1918-as januári sztrájk elözményeiröl” [I. Duczynska's Reports about the Antecedents of the Strike of January, 1918. Published by M. Tömöry], Történeti Szemle, 1958, No. 1–2, pp. 154–173;Google ScholarHajdu, Gy., Harcban elnyomök és megszállók ellen. Emlékezések a pecsi munkásmozgalomról [In the Fight against Oppressors and Occupiers. Memoirs on the Working Class Movement in Pécs]. Pécs, 1957;Google ScholarHevesi, Gy., Egy mérnök a forradalomban. Négy évtized történelmi idökben [An Engineer in the Revolution. Four Decades in a Historic Era]. Budapest: Európa Kiadó, 1959.Google Scholar

³⁶ Márkus, L., A szociáldemokrata történetfelfogás fejlödéséhez (a kezdetektol 1918-ig) [On the Development of Social Democratic Historical Views from the Early Beginnings to 1918]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963.Google Scholar

³⁷ Nemes, D., Az általános Munkásegylet története 1868–1873 [History of the General Workers' Union, 1868–1873]. Budapest: Szikra, 1952Google Scholar; Nemes, D., “De l'histoire de l'Asscciation Générale des Ouvriers. L'activité de l'Association du temps de la guerre franco-prussienne,” Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1952, No. 3, pp. 281–323Google Scholar; Erényi, T., A magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdetei. A budapesti szakszervezeti mozgalom kialakulása 1867–1904 [The Beginnings of the Trade Union Movement in Hungary. The Fcrmation of the Trade Union Movement in Budapest]. Budapest: Táncsics Kiadó, 1962;Google ScholarErényi, T., Die Hauptrichtungen der Entwicklung der Gewerkschaftsbewegung in Ungarn (1868-W04). In Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae. Budapest, 1960;Google ScholarAranyossi, M., Frankel Leo. Budapest: Szikra, 1952Google Scholar; Aranyossi, M., “Gyula Alpári,” Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1959, No. 1–2, pp. 31–69Google Scholar; Vincze, E., A Magyavcrszági Szociáldemokrata Párt megalakulása és teuékenységének elsö évei 1890–1896 [The Formation of the Hungarian Social Democratic Party and the Early Years of its Activity]. Budapest: Kossuth Kiadó, 1961;Google ScholarGadanecz, B., A forradalom vezérkarában. handler jenó életćröl [On the General Staff of the Revolution. On the Life of jenö Landler]. Budapest: Táncsics Kiadó, 1959;Google ScholarGadanecz, B., “Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten” [The Railway Workers' General Strike of 1904 in Budapest], in Tanulmányok Budapest multjából, Vol. XI (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1956), pp. 375–420Google Scholar; Mucsi, F., “A Szabó Ervin vezette ellenzéki csoport fellépése és tevékeny-snégének kezdete a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban (1904–1905)” [The Rise of the Opposition Group led by E. Szabó and the Beginning of their Activity in the Hungarian Social Democratic Party], Legujabbkori Történeti Muzeum Évkönyve (Budapest), 1963, pp. 21–73Google Scholar; Mucsi, F., Az elsö orosz forradalom és a magyar munkásmozgalom [The First Russian Revolution and the Hungarian Workers' Movement]. Budapest: Szikra, 1956;Google ScholarSzekeres, J., Kenyérért és szabadségért. (Az 1905 évi pécsi bányászsztrájk) [For Bread and Freedom: the Miners' Strike of 1905 in Pécs]. Budapest: Müvelt Nép Kiadó, 1955;Google ScholarErényi, T., “Uber einige Fragen der Politik der Sozialdemokratischen Partei Ungarns vor 1914,” in Studien zur Ceschichte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie, edited by Sándor, V. and Hanák, P., pp. 489–516Google Scholar; Erényi, T., A vérvörös csütörtök [Bloody Red Thursday, May 23, 1912]. Budapest: Szikra. 1952Google Scholar; Jemnitz, J., “Az anarcho-szindikalizmus MagyarorszSgon 1914 elött” [Anarcho-Syndicalism in Hungary before 1914], Párttörténeti Közlemények, 1961, No. 1, pp. 129–176Google Scholar; Jemnitz, J., “The Relations of the American and the American-Hungarian Labour Movements as revealed in the Correspondence of Ervin Szabó,” Acda Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1963, No. 1–2, pp. 179–214Google Scholar; A szocialista tanitómozgalom Magyarországon 1900–1920 [The Socialist Teachers' Movement in Hungary], edited by J. Kelen. Budapest: Kossuth Kiadó, 1958.

³⁸ A magyarországi munkásmozgalom 1848–1917-ig [The Workers' Movement in Hungary from 1848 to 1917]. Budapest: Kossuth Kiadó, 1958; A magyarországi munkdsmozgalom 1917–1919. A Magyar Tanácsköztársaság [The Workers' Movement in Hungary, 1917–1919. The Hungarian Soviet Republic]. Budapest: Kossuth Kiadó, 1958.

³⁹ Erényi, T., A Párizsi Kommuün hatása a magyar munkásmozgalomra [The Influence of the Paris Commune on the Hungarian Workers' Movement]. Budapest: Szikra, 1951;Google ScholarVincze, E., “Der ideologische Einfluss der österreichischen sozialistischen Arbeiterbewegung auf die ungarländische Arbeiterbewegung in der 2. Hälfte des 19. Jahrhunderts,” Studien zur Geschichte der Österreichisch Ungarischen Monarchie, edited by Sándar, V. and Hanák, P., pp. 473–487.Google Scholar

⁴⁰ Kemény, G. G., A magyar nemzetiségi kérdés története [History of the Nationality Question in Hungary], Vol. I: A nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében 1790–1918 [The Nationality Question as reflected by Laws and Projects]. Budapest, 1946Google Scholar; Tóth, Z. I., “A nemzetiségi kérdés a dualizmus korában (1867–1900)” [The Nationality Question in the Age of Dualism], Századok, 1956, No. 3, pp. 368–393Google Scholar; Perényi, J., Iz istcrii zakarpatskikh Ukraintsev (1849–1914) (in Russian). In Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, No. 14 Budapest. 1957;Google ScholarPerényi, J., Partii i politicheskaia borba sredi serbov i vengrii (1867–1900) (in Russian). In Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, No. 37. Budapest, 1960Google Scholar; Katus, L., “A Tisza kormány horvát politikája és az 1883. évi horvátországi népmcagalmak” [The Croatian Policies of Tisza's Government and the Popular Movements of 1883 in Croatia], Századok, 1958, No. 5–6, pp. 644–684Google Scholar; 1959, No. 2–4, pp. 303–334 (In Russian language edition in Acda Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1961, No. 1–2, pp. 1–55.); Horváth, Z., “The Rise of Nationalism and the Nationality Problem in Hungary in the Last Decades of Dualism,” Acda Historica Academiae Scientiantm Hungaricae, 1963, No. 1–2, pp. 1–38Google Scholar; Kövágó, L., A magyarországi délszlávok 1918–1919-ben [The South Slavs in Hungary.. 1918–1919]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964Google Scholar; Kövágó, L., “Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben” [The Common Battles of the Hungarian and Serbian Workers and Poor Peasants, 1905–1907], Századok, 1957, No. 5–6, pp. 645–695.Google Scholar

⁴¹ Magyarország története, edited by E. Molnár, Gy. Székely, and E. Pamtényi. 2 vols., Budapest, 1964. The chapters on the neo-absolutist and dualistic eras were written by Gy. Szabad and P. Hanák.