Hostname: page-component-78c5997874-dh8gc Total loading time: 0 Render date: 2024-11-05T16:56:11.817Z Has data issue: false hasContentIssue false
  • English
  • Français

L'Urbanisation de L'Espace Danubien

Published online by Cambridge University Press:  26 July 2017

György Granasztoi
György Granasztoi*
Affiliation:
Université « Eötvös », Budapest
Get access Rights & Permissions [Opens in a new window]

Extract

Entre 1500 et 1800, la population de l'espace danubien passe de 7 ou 8 millions à environ 17 millions d'habitants (tableau en annexe). La croissance, modérée au xvie siècle, marquée de ralentissements et de régressions au xviie, s'accélère au xviiie siècle, accentuant ainsi les différences régionales. Les migrations jouent dans ce phénomène un rôle non négligeable mais l'excédent, d'ailleurs fort variable, s'explique surtout par une natalité élevée et par la baisse inégale de la mortalité.

Summary

Summary

The Danube area, making up about 500,000 square kilometers, was characterized by slow demographic growth between 1500 and 1700, and sudden acceleration thereafter. This urbanization phenomenon is examined here at three historical moments using city population figures, the two tools of analysis being rank-size distribution and urban pyramids by large regions. The Danube area presents a certain unity for the first time when Vienna becomes its true capital, but its other particularity—the relative importance of small towns—Seems to work against unification. The urbanization process was not linear, corresponding in Bohemia and Austria to the opening up of towns, whereas in Hungary—especially in the great plains—to their being closed off the process thus repeated, though at a later date, the stages of Western Medieval development.

Type
Évolutions Économiques
Information
Annales. Histoire, Sciences Sociales , Volume 44 , Issue 2 , April 1989 , pp. 379 - 399
Copyright
Copyright © Les Éditions de l'EHESS 1989

Access options

Get access to the full version of this content by using one of the access options below. (Log in options will check for institutional or personal access. Content may require purchase if you do not have access.)

References

Bibliographie

Atlas Československý'ch Dějin, Prague, 1965.Google Scholar
Bairoch, P., De Jéricho à Mexico. Villes et économies dans l'histoire, Paris, 1985.Google Scholar
Bohmann, A., « Die Bevölkerungszahlen Böhmens vom 16. bis zum 18. Jh. », Zeitschr. f. Ostforsch., 10, 1961, pp. 127–139.Google Scholar
Bolognese-Leuchtenmüller, B., Bevölkerungsentwicklung und Berufsstruktur. Gesundheits- und Försorgenwesen in Osterreich, 1750-1918, Vienne, 1981.Google Scholar
Bosl, K. éd., Handbuch der Geschichte der Böhmischen Lände, 2 Bd., Stuttgart, 1974.Google Scholar
Büsching, A. F., D.A.F. Büshings neue Erdbeschreibung, 6. Aufl., T. 1, 1-5, Abt. 1, Hamburg, 1769-1773.Google Scholar
Dányi, D. et David, Z., Az Elsö magyarországi népszdmlálás (1784-1787), Budapest, 1960.Google Scholar
David, Z., « A városi népesség nagysága Magyarországon 1785-ben és 1828-ban », Történeti Statisztikai Évkönyv, 1963-1964, pp. 110–128.Google Scholar
Davídek, V., «Statistické příspékvy o osídleni a zalidnění české zemé v 16. a 17. stoleti », Demografie, 7, 1965, pp. 128–144.Google Scholar
Den Hollander, A. N. J., Az Alföld települései és lakói, Budapest, 1980, pp. 53–75.Google Scholar
De Vries, J., European Urbanization, 1500-1800, Londres, 1984.Google Scholar
Demian, J. A., Darstellung der Oesterreichischen Monarchie nach den neuesten statistischen Beziehungen, vol. 1-4, Vienne, 1804-1807.Google Scholar
Edelényi Szabö|D., «Magyarország közjogi alkatrészeinek és tórvény-hatóságainak területváltozásai », Magyar Statisztikai Szemle, vol. 6, 1928, n 6, pp. 648–714.Google Scholar
Fényes, E., Magyarország geographiai szótára, vol. 1-2, Pest, 1851.Google Scholar
Franke, W., « Die Volkszahl deutscher Städte Ende des 18. und Anfang des 19. Jh. », Zeitschr. d. Preuss. Stat. Landesamt., 62, 1922, pp. 102–121.Google Scholar
Gabriel, F., «Lidnatost Čech na počatku 18. stoleti», Demografie, 9, 1967, pp. 242–249, 343-348.Google Scholar
Gerevich, L. et Kosáry, D. éds, Budapest története, vol. 2, Budapest, 1973.Google Scholar
Granasztoi, Gy., A középkori magyar város, Budapest, 1980.Google Scholar
Guillaume, P. et Poussou, J.-P., Démographie historique, Paris, 1970, pp. 120–121.Google Scholar
Görtler, A., Die Volkszahlungen Maria-Theresias und Josephs II (1753-1790), Innsbruck, 1909.Google Scholar
Gutkas, K., Österreichs Städte zwischen Türkenkriegen und staatlichem Absolutismus. Städtewesen und Merkantilismus in Mitteleuropa, Hrsg. V. Press, Cologne-Vienne, 1983.Google Scholar
Gyimesi, S., A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idöszakaban, Budapest, 1975.Google Scholar
Hain, J., Handbuch der Statistik des österreichischen Kaiserstaates, 1-2 BD, 1852-1853.Google Scholar
Helczmanowszki, H. (Hrsg.), Beiträge zur Bevölkerungs- und Sozialgeschichte Üsterreichs, Munich, 1973.Google Scholar
Hoffmann, A. (Hrsg.), Österreichisches Städtebuch, 1-4 Bd, Vienne, 1968-1982.Google Scholar
Hörnigh, Ph. W., Österreich über alles wenn es nur mil. N. Aufl. G. Otruba, Vienne, 1964.Google Scholar
Kállay, I., Szabad királyi városok gazdálkodása, Budapest, 1972, pp. 22–23.Google Scholar
Kárniková, L., Vývoj obyvatelstva v českých zemich, 1754-1914, Prague, 1965, Nakl. CSAV.Google Scholar
Klein, K., «Die Bevölkerung Osterreichs vom Beginn des 16. bis zur Mitte des 18. Jh. », Beiträge, 1973, pp. 48–112.Google Scholar
Kovacsics, J. éd., Magyarország történeti demográfiája, Budapest, 1963.Google Scholar
Lepetit, B., « Structure du peuplement et conjoncture politique : la Révolution française et la hiérarchie urbaine nationale », L'urbanisation et la dynamique de la population dans le passé, Tokyo, janvier 1986, multigraphié.Google Scholar
Lipszky, I., Repertorium locorum obiectorumque in tabulis mappae, Buda, 1808.Google Scholar
Luca(de), I., Geographisches Handbuch von dem östreichischen Staate, 1-6Bd, Vienne, 1790-1792.Google Scholar
Lukács, Á. B., Magyarország népessége törvényhatöságok szerint az 1820-as években, Budapest, 1978.Google Scholar
A Magyar Korona országaiban 1870. Év elején végrehajtott népszdmlálás eredményei, Pest, 1871.Google Scholar
Mathis, F., Zur Bevölkerungstruktur Österreichischer Städte im 17. Jh., Munich-Vienne, 1977.Google Scholar
Nagy, L., Notitiae politico-geographico statisticae inclyti Regni Hungariae, partiumquae eidem annexarum, 1-2, Byda, 1828-1829.Google Scholar
Placht, O., Lidnatost a společenska skladba českého státu v. 16-18 stoleti, Prague, 1957.Google Scholar
Pótlás a józsefkori népszámláláshoz, Budapest, 1975.Google Scholar
Riegger, J. A., (Hrsg.), Materialen zur alten und neuen Statistik von Böhmen, 1-9 H., Prague-Leipzig, 1787-1789.Google Scholar
Rozman, G., Urban Networks in Ch'ing China and Tokugawa Japan, Princeton, 1973.Google Scholar
Rozman, G. Urban Networks in Russia, 1750-1800, and Premodern Periodization, Princeton, 1976.Google Scholar
Rozman, G. « Urban Networks and Historical Stages », Journal of Interdisciplinary History, IX- 1, 1978, Summer, pp 65–91.Google Scholar
Simmel, G., Die Grossstädte und das Geistesleben. Brücke und Türe, Stuttgart, 1957, pp. 227–243.Google Scholar
Školny Atlas československých dêjin, Prague, 1959.Google Scholar
Thirring, G., «Die Entwicklung der ungarischen Städte im 18 Jh. », Österr.-Ung. Revue, 1898 (Extrait).Google Scholar
Thirring, G. Magyarország népessége II. József korában, Budapest, 1938.Google Scholar
Versuch einer Darstellung der österreichischen Monarchie in statistischen Tafeln, 1828.Google Scholar
Wheatley, P., « Handle sans Blade : A Misappropriation of Central Place Theory », Journal of Interdisciplinary History, 1976, n° 3, pp. 477–483.CrossRefGoogle Scholar
Wrigley, E. A., « Urban Growth and Agricultural Change », Journal of Interdisciplinary History, XV-4, 1985, p. 686.Google Scholar
Zöllner, E., Histoire de l'Autriche, Roanne, 1965, p. 227.Google Scholar