Element contents
Series: Elements in Musical Theatre
Offenbach Performance in Budapest, 1920–1956
Orpheus on the Danube
Published online by Cambridge University Press: 01 June 2022
Summary
As a legacy of the Habsburg Empire, performances of Jacques Offenbach's musical stage works played an important role in Budapest musico-theatrical life in the twentieth century. However, between the collapse of the Empire and the 1956 anti-Soviet revolution, political ideologies strongly influenced the character of these productions, when they took place. Public performances of Offenbach's works were prohibited between 1938 and 1945 and they became the bases for propagandadistic adaptations in the 1950s. This element explores how the local operetta tradition and the vogue of operettas featuring composers as characters during the interwar period were also important factors in how Offenbach's stage works were performed in mid-twentieth century Budapest in versions that sometimes bore little resemblance to the originals.
- Type
- Element
- Information
- Series: Elements in Musical TheatreOnline ISBN: 9781108973410Publisher: Cambridge University PressPrint publication: 23 June 2022
Bibliography
Primary Sources
Édition conforme à la représentation au Théâtre de la Gaîté: Orphée aux enfers. Opéra-féerie en quatre actes, douze tableaux par Hector Crémieux. Musique de Jacques Offenbach (Paris: Michel Lévy frères, 1874)Google Scholar
Les Folies dramatiques: Vaudeville en cinq actes par MM: Dumanoir et Clairville (Paris: Michel Lévy frères, 1853)Google Scholar
H-Bn, Central Collection, 203.599: printed edition of song texts of Die Banditen in Richard Genée’s German translation (Pest: Alois Bucsánszky, 1870)Google Scholar
H-Bn, Central Collection, 820.502: printed libretto of Hoffmann meséi, translated by Várady, Antal, Fái, Jakab Béla, and Radó, Antal (Budapest: Károly Müller, 1900)Google Scholar
H-Bn, Music Department, ZBK 201/h: manuscript copies of some roles without music used in the 1933 premiere of A banditák at the Royal Hungarian Opera HouseGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, FM 6/6627 (Op. 132): a microfilm copy of the typewritten prompt book of Orfeusz used at the Capital City Operetta TheatreGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, IM 1146: a printed libretto of Offenbach by Jenő Faragó and Mihály Nádor, German translation by Robert Bodanzky and Bruno Hardt-Warden (Vienna: Eirich, [1922])Google Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 333: libretto of Chopin by Jenő Faragó and István Bertha (Budapest: Sándor Marton, 1927), lithographed from the manuscript prompt book of the Király TheatreGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 5292: a manuscript prompt book and stage manual of Casanova by Jenő Faragó and Izsó Barna, used at the Budapest Folk TheatreGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 6935: a manuscript stage manual of A rablók from Ignác Krecsányi’s estate. István Toldy’s translationGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 13.884: a manuscript prompt book of A rablók from Ignác Krecsányi’s estate. Endre Latabár’s translationGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 16.286: prompt book of Szép Heléna used at the Budapest Scala Theatre in 1920; Frigyes Karinthy’s autograph manuscriptGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 16.562: a printed libretto of Offenbach by Jenő Faragó and Mihály Nádor (Budapest: Sándor Marton, 1921)Google Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 18.750: a printed copy of Eljegyzés lámpafénynél, Hungarian translation by Miklós Feleki (Pest: Herz János, 1860)Google Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 19.315: a typewritten script of Egy marék boldogságGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, Víg. 370: a manuscript copy of Három a kislány used as a stage manual for the Gaiety Theatre performances; Zsolt Harsányi’s translationGoogle Scholar
La Grande-Duchesse de Gérolstein: Opéra-bouffe en trois actes, quatre tableaux par Henri Meilhac et Ludovic Halévy, musique de Jacques Offenbach (Paris: Michel Lévy Frères, 1867)Google Scholar
Library of the Hungarian Theatre Museum and Institute, Q 2349: a typewritten libretto of the 1950 adaptation of A gerolsteini nagyhercegnőGoogle Scholar
Library of the Hungarian Theatre Museum and Institute, Q 12.307: a typewritten script of Új isten Thébában by Margit GáspárGoogle Scholar
Library of the Hungarian Theatre Museum and Institute, Q 19.419: a typewritten libretto of the 1950 adaptation of A gerolsteini nagyhercegnőGoogle Scholar
Music Collection of the Hungarian Radio, 15-41/B: stage manual of Offenbach by Jenő Faragó and Mihály Nádor (Budapest: Sándor Marton, 1921), lithographed from the manuscript stage manual of the Király TheatreGoogle Scholar
Orphée aux enfers: Opéra bouffon en deux actes et quatre tableaux par Hector Crémieux. Musique de Jacques Offenbach (Paris: Michel Lévy frères, 1858)Google Scholar
Salon Jäschke: Operette in einem Aufzuge. Frei nach dem Französischen von E[mil] Pohl (Berlin: Ed. Bote & G. Bock, 1862)Google Scholar
H-Bn, Music Department, Ms. mus. 10.930/1‒3: Mihály Nádor’s autograph full score of OffenbachGoogle Scholar
H-Bn, Music Department, Népsz. 694/III‒V: orchestral parts used in the 1920 reprise of Szép HelénaGoogle Scholar
H-Bn, Music Department, SZE 33: a handwritten copy of the piano vocal score of Egy marék boldogságGoogle Scholar
H-Bn, Music Department, SZE 91: four manuscript copies of the piano vocal score of A gerolsteini nagyhercegnőGoogle Scholar
Hungarian State Opera House, without shelf mark: a printed vocal score of Eljegyzés lámpafénynél with handwritten entries, including the 1860 cast list of the National Theatre productionGoogle Scholar
Budapest székesfőváros statisztikai közleményei, vol. 15/2: Budapest fővárosa az 1881. évben [Statistical publications of the capital city Budapest, vol. 15/2: The capital city Budapest in 1881], ed. by Kőrösi, József (Budapest: Ráth Mór, 1882)Google Scholar
Budapest székesfőváros statisztikai közleményei, vol. 33/2: Budapest fővárosa az 1901-ik évben. A népszámlálás és népleírás eredményei [Statistical publications of the capital city Budapest, vol. 33/2: The capital city Budapest in 1901. Results of the census], ed. by József Kőrösy and Gusztáv Thirring (Budapest: Grill Károly, 1905)Google Scholar
Budapest székesfőváros statisztikai közleményei, vol. 52: Az 1920. évi népszámlálás előzetes eredményei [Statistical Publications of the Capital City Budapest, vol. 52: Preliminary Results of the 1920 Census], ed. by Thirring, Gusztáv (Budapest: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, 1921)Google Scholar
Dancs, Istvánné. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai [Theatrical documents of the Ministry of Religion and Public Education], 2 vols. (Budapest: OSZMI, 1991)Google Scholar
Fényes, Elek. Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben, körülményesen leiratik [Geographical dictionary of Hungary, in which every city, village, and wilderness is circumstantially described in alphabetical order], vol. 3 (Pest: Kozma Vazul, 1851)Google Scholar
Gáspár, Margit. A múzsák neveletlen gyermeke [The ill-bred child of the muses] (Budapest: Zeneműkiadó, 1963)Google Scholar
Gáspár, Margit. Stiefkind der Musen: Operette von der Antike bis Offenbach, trans. by Hans Skirecki (Berlin: Lied der Zeit, 1969).Google Scholar
Gáspár, Margit. Láthatatlan királyság: Egy szerelem története [Invisible kingdom: The story of a love] (Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1985)Google Scholar
Gombos, László (ed.). Vallomások a zenéről: Farkas Ferenc válogatott írásai [Confessions about music: Ferenc Farkas’s selected writings] (Budapest: Püski Kiadó, 2004)Google Scholar
Komor, Ágnes. Apám, Komor Vilmos [My father, Vilmos Komor] (Budapest: Táltos GM, 1986)Google Scholar
Offenbach, Jacques. “‘Concours pour une opérette en un acte”’, La France Musicale 3/148 (17 July 17, 1856), 6–7.Google Scholar
Offenbach, Jacques. Offenbach en Amérique: Note d’un musicien en voyage, précédée d’une notice biographique par Albert Wolff (Paris: Calmann Lévy, 1877)Google Scholar
Offenbach, Jacques. Egy muzsikus útinaplója: Offenbach Amerikában, trans. by Mária Peterdi, introduction by Sándor Fischer (Budapest, Zeneműkiadó, 1960)Google Scholar
Pünkösti, Árpád. ‘A gerolsteini pártfőtitkár: Rákosi az operetthős, Feleki a vádlott’ [The Party Secretary General of Gerolstein: Rákosi the operetta hero, and Feleki the accused]. Népszabadság 51/173 (27 July 1993), 16Google Scholar
Schumann, Robert. Gesammelte Schriften über Musik und Musiker, 4 vols. (Leipzig: Wigand, 1854)Google Scholar
Schumann, Robert. On Music and Musicians, ed. by Wolff, Konrad, trans. by Paul Rosenfeld (Berkeley: University of California Press, 1983)Google Scholar
Venczel, Sándor. ‘Virágkor tövisekkel. Beszélgetés Gáspár Margittal’. Színház 32/8 (August 1999), 16‒21; 32/9 (September 1999), 39‒42; 32/10 (October 1999), 46‒8Google Scholar
Maximus, Valerius. Memorable Doings and Sayings, ed. and trans. by Roy, David Shackleton Bailey (Cambridge, MA: Harvard University Press, 2000)Google Scholar
Secondary Sources
Édition conforme à la représentation au Théâtre de la Gaîté: Orphée aux enfers. Opéra-féerie en quatre actes, douze tableaux par Hector Crémieux. Musique de Jacques Offenbach (Paris: Michel Lévy frères, 1874)Google Scholar
Les Folies dramatiques: Vaudeville en cinq actes par MM: Dumanoir et Clairville (Paris: Michel Lévy frères, 1853)Google Scholar
H-Bn, Central Collection, 203.599: printed edition of song texts of Die Banditen in Richard Genée’s German translation (Pest: Alois Bucsánszky, 1870)Google Scholar
H-Bn, Central Collection, 820.502: printed libretto of Hoffmann meséi, translated by Várady, Antal, Fái, Jakab Béla, and Radó, Antal (Budapest: Károly Müller, 1900)Google Scholar
H-Bn, Music Department, ZBK 201/h: manuscript copies of some roles without music used in the 1933 premiere of A banditák at the Royal Hungarian Opera HouseGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, FM 6/6627 (Op. 132): a microfilm copy of the typewritten prompt book of Orfeusz used at the Capital City Operetta TheatreGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, IM 1146: a printed libretto of Offenbach by Jenő Faragó and Mihály Nádor, German translation by Robert Bodanzky and Bruno Hardt-Warden (Vienna: Eirich, [1922])Google Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 333: libretto of Chopin by Jenő Faragó and István Bertha (Budapest: Sándor Marton, 1927), lithographed from the manuscript prompt book of the Király TheatreGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 5292: a manuscript prompt book and stage manual of Casanova by Jenő Faragó and Izsó Barna, used at the Budapest Folk TheatreGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 6935: a manuscript stage manual of A rablók from Ignác Krecsányi’s estate. István Toldy’s translationGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 13.884: a manuscript prompt book of A rablók from Ignác Krecsányi’s estate. Endre Latabár’s translationGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 16.286: prompt book of Szép Heléna used at the Budapest Scala Theatre in 1920; Frigyes Karinthy’s autograph manuscriptGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 16.562: a printed libretto of Offenbach by Jenő Faragó and Mihály Nádor (Budapest: Sándor Marton, 1921)Google Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 18.750: a printed copy of Eljegyzés lámpafénynél, Hungarian translation by Miklós Feleki (Pest: Herz János, 1860)Google Scholar
H-Bn, Theatre Department, MM 19.315: a typewritten script of Egy marék boldogságGoogle Scholar
H-Bn, Theatre Department, Víg. 370: a manuscript copy of Három a kislány used as a stage manual for the Gaiety Theatre performances; Zsolt Harsányi’s translationGoogle Scholar
La Grande-Duchesse de Gérolstein: Opéra-bouffe en trois actes, quatre tableaux par Henri Meilhac et Ludovic Halévy, musique de Jacques Offenbach (Paris: Michel Lévy Frères, 1867)Google Scholar
Library of the Hungarian Theatre Museum and Institute, Q 2349: a typewritten libretto of the 1950 adaptation of A gerolsteini nagyhercegnőGoogle Scholar
Library of the Hungarian Theatre Museum and Institute, Q 12.307: a typewritten script of Új isten Thébában by Margit GáspárGoogle Scholar
Library of the Hungarian Theatre Museum and Institute, Q 19.419: a typewritten libretto of the 1950 adaptation of A gerolsteini nagyhercegnőGoogle Scholar
Music Collection of the Hungarian Radio, 15-41/B: stage manual of Offenbach by Jenő Faragó and Mihály Nádor (Budapest: Sándor Marton, 1921), lithographed from the manuscript stage manual of the Király TheatreGoogle Scholar
Orphée aux enfers: Opéra bouffon en deux actes et quatre tableaux par Hector Crémieux. Musique de Jacques Offenbach (Paris: Michel Lévy frères, 1858)Google Scholar
Salon Jäschke: Operette in einem Aufzuge. Frei nach dem Französischen von E[mil] Pohl (Berlin: Ed. Bote & G. Bock, 1862)Google Scholar
H-Bn, Music Department, Ms. mus. 10.930/1‒3: Mihály Nádor’s autograph full score of OffenbachGoogle Scholar
H-Bn, Music Department, Népsz. 694/III‒V: orchestral parts used in the 1920 reprise of Szép HelénaGoogle Scholar
H-Bn, Music Department, SZE 33: a handwritten copy of the piano vocal score of Egy marék boldogságGoogle Scholar
H-Bn, Music Department, SZE 91: four manuscript copies of the piano vocal score of A gerolsteini nagyhercegnőGoogle Scholar
Hungarian State Opera House, without shelf mark: a printed vocal score of Eljegyzés lámpafénynél with handwritten entries, including the 1860 cast list of the National Theatre productionGoogle Scholar
Budapest székesfőváros statisztikai közleményei, vol. 15/2: Budapest fővárosa az 1881. évben [Statistical publications of the capital city Budapest, vol. 15/2: The capital city Budapest in 1881], ed. by Kőrösi, József (Budapest: Ráth Mór, 1882)Google Scholar
Budapest székesfőváros statisztikai közleményei, vol. 33/2: Budapest fővárosa az 1901-ik évben. A népszámlálás és népleírás eredményei [Statistical publications of the capital city Budapest, vol. 33/2: The capital city Budapest in 1901. Results of the census], ed. by József Kőrösy and Gusztáv Thirring (Budapest: Grill Károly, 1905)Google Scholar
Budapest székesfőváros statisztikai közleményei, vol. 52: Az 1920. évi népszámlálás előzetes eredményei [Statistical Publications of the Capital City Budapest, vol. 52: Preliminary Results of the 1920 Census], ed. by Thirring, Gusztáv (Budapest: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, 1921)Google Scholar
Dancs, Istvánné. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai [Theatrical documents of the Ministry of Religion and Public Education], 2 vols. (Budapest: OSZMI, 1991)Google Scholar
Fényes, Elek. Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben, körülményesen leiratik [Geographical dictionary of Hungary, in which every city, village, and wilderness is circumstantially described in alphabetical order], vol. 3 (Pest: Kozma Vazul, 1851)Google Scholar
Gáspár, Margit. A múzsák neveletlen gyermeke [The ill-bred child of the muses] (Budapest: Zeneműkiadó, 1963)Google Scholar
Gáspár, Margit. Stiefkind der Musen: Operette von der Antike bis Offenbach, trans. by Hans Skirecki (Berlin: Lied der Zeit, 1969).Google Scholar
Gáspár, Margit. Láthatatlan királyság: Egy szerelem története [Invisible kingdom: The story of a love] (Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1985)Google Scholar
Gombos, László (ed.). Vallomások a zenéről: Farkas Ferenc válogatott írásai [Confessions about music: Ferenc Farkas’s selected writings] (Budapest: Püski Kiadó, 2004)Google Scholar
Komor, Ágnes. Apám, Komor Vilmos [My father, Vilmos Komor] (Budapest: Táltos GM, 1986)Google Scholar
Offenbach, Jacques. “‘Concours pour une opérette en un acte”’, La France Musicale 3/148 (17 July 17, 1856), 6–7.Google Scholar
Offenbach, Jacques. Offenbach en Amérique: Note d’un musicien en voyage, précédée d’une notice biographique par Albert Wolff (Paris: Calmann Lévy, 1877)Google Scholar
Offenbach, Jacques. Egy muzsikus útinaplója: Offenbach Amerikában, trans. by Mária Peterdi, introduction by Sándor Fischer (Budapest, Zeneműkiadó, 1960)Google Scholar
Pünkösti, Árpád. ‘A gerolsteini pártfőtitkár: Rákosi az operetthős, Feleki a vádlott’ [The Party Secretary General of Gerolstein: Rákosi the operetta hero, and Feleki the accused]. Népszabadság 51/173 (27 July 1993), 16Google Scholar
Schumann, Robert. Gesammelte Schriften über Musik und Musiker, 4 vols. (Leipzig: Wigand, 1854)Google Scholar
Schumann, Robert. On Music and Musicians, ed. by Wolff, Konrad, trans. by Paul Rosenfeld (Berkeley: University of California Press, 1983)Google Scholar
Venczel, Sándor. ‘Virágkor tövisekkel. Beszélgetés Gáspár Margittal’. Színház 32/8 (August 1999), 16‒21; 32/9 (September 1999), 39‒42; 32/10 (October 1999), 46‒8Google Scholar
Maximus, Valerius. Memorable Doings and Sayings, ed. and trans. by Roy, David Shackleton Bailey (Cambridge, MA: Harvard University Press, 2000)Google Scholar
Baranello, Micaela. The Operetta Empire: Music Theatre in Early Twentieth-Century Vienna (Oakland: University of California Press, 2021)Google Scholar
Batta, András. Träume sind Schäume: Die Operette in der Donaumonarchie, trans. by Maria Eisenreich (Budapest: Corvina Kiadó, 1992)Google Scholar
Binal, Wolfgang. Deutschsprachiges Theater in Budapest (Vienna: Böhlaus Nachfolger, 1972)Google Scholar
Bozó, Péter. Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből [Chapters from the history of Jacques Offenbach’s Hungarian reception] (Budapest: Rózsavölgyi és Társa Kiadó, 2021)Google Scholar
Braham, Randolph L. A népirtás politikája: A holocaust Magyarországon [The politics of genocide: The Holocaust in Hungary] trans. by Tamás Zala (Budapest: Belvárosi Könyvkiadó, 1997)Google Scholar
Braham, Randolph L. The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary (New York: Columbia University Press, 3/2016 [1/1981])Google Scholar
Csáky, Moritz. Ideologie der Operette und Wiener Moderne: Ein kulturhistorischer Essay zur österreichischen Identität (Vienna: Böhlau, 1996)Google Scholar
Dahlhaus, Carl. Nineteenth-Century Music, trans. by J. Bradford Robinson (Berkeley: University of California Press, 1989).Google Scholar
Dörffeldt, Siegfried. Die musikalische Parodie bei Offenbach (PhD diss., Frankfurt am Main: Johann-Wolfgang-Goethe-Universität, 1954)Google Scholar
Everist, Mark. The Empire at the Opéra: Theatre, Power and Music in Second Empire Paris. Cambridge Elements in Musical Theatre (Cambridge: Cambridge University Press, 2021)Google Scholar
Everist, Mark. Opera in Paris from the Empire to the Commune (New York: Routledge, 2019)Google Scholar
Gyurgyák, János. A zsidókérdés Magyarországon [The ‘Jewish question’ in Hungary] (Budapest: Osiris Kiadó, 2001)Google Scholar
Gyurgyák, János. Ezzé lett magyar hazátok: A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története [Your Hungarian homeland became like this: A history of Hungarian nationalism] (Budapest: Osiris Kiadó, 2007)Google Scholar
Gyurgyák, János. Magyar fajvédők [Hungarian race-protectionists] (Budapest: Osiris Kiadó, 2012)Google Scholar
Harsányi, László. A fényből a sötétbe: Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület, 1909‒1950 [From light into darkness: The National Hungarian Jewish Cultural Association, 1909‒1950] (Budapest: Napvilág Kiadó, 2019)Google Scholar
Heltai, Gyöngyi. Usages de l’opérette pendant la période socialiste en Hongrie, 1949‒1956 (Budapest: Collection Atelier, 2011)Google Scholar
Heltai, Gyöngyi. Az operett metamormfózisai, 1945‒1956: A ‘kapitalista giccs’-től a haladó ‘mimusjáték’-ig [The metamorphoses of operetta: From ‘capitalist kitsch’ to ‘progressive mimus’] (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012)Google Scholar
Horák, Magda. Ősi hittel, becsülettel a hazáért! Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület, 1909‒1944 [With ancient faith and honour for the homeland! The National Hungarian Jewish Cultural Association, 1909‒1914] (Budapest: Háttér, 1998)Google Scholar
Karady, Victor and Nagy, Péter Tibor (eds.). The Numerus Clausus in Hungary: Studies on the First Anti-Jewish Law and Academic Anti-Semitism in Modern Central Europe (Budapest: Pasts Inc. Centre for Historical Research, History Department of the Central European University, 2012)Google Scholar
Manuwald, Gesine. Roman Republican Theatre (Cambridge: Cambridge University Press, 2011)Google Scholar
Mandl, N., Erika. Színház a magyar sajtóban a két világháború között [Theatre in the Hungarian press in the interwar period] (Budapest: Argumentum Kiadó, 2012)Google Scholar
Poriss, Hilary. Changing the Score: Arias, Prima Donnas, and the Authority of Performance (Oxford: Oxford University Press, 2009)Google Scholar
Prokopovych, Markian. In the Public Eye: The Budapest Opera House, the Audience and the Press, 1884‒1918 (Vienna: Böhlau Verlag, 2014)Google Scholar
Romsics, Ignác. Magyarország története a XX. században [Hungary in the twentieth century] 3rd edition (Budapest: Osiris Kiadó, 2003)Google Scholar
Schwarz, Ralf-Olivier. Jacques Offenbach: Ein Europäisches Portrait (Weimar: Böhlau Verlag, 2019)Google Scholar
Schwarz, Ralf-Olivier. Vaudeville und Operette: Jacques Offenbach’s Werke für das Théâtre du Palais-Royal (Fernwald: Burkhard Muth, 2007)Google Scholar
Senelick, Lawrence. Jacques Offenbach and the Making of Modern Culture (Cambridge: Cambridge University Press, 2017)Google Scholar
Sipos, Balázs. Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban [Press and power in the Horthy era] (Budapest: Argumentum Kiadó, 2011)Google Scholar
Tallián, Tibor. Magyar képek: Fejezetek a magyar zeneélet és zeneszerzés történetéből, 1940‒1956 [Hungarian pictures: Chapters of the history of Hungarian musical life and composition, 1940‒1956] (Budapest: Balassi/MTA BTK, 2014)Google Scholar
Traubner, Richard. Operetta: A Theatrical History, 2nd edition (New York: Routledge, 2003 [1st edition 1980])Google Scholar
Walton, Benjamin. Rossini in Restoration Paris: The Sound of Modern Life (Cambridge: Cambridge University Press, 2007)Google Scholar
Yon, Jean-Claude. Jacques Offenbach, 2nd edition (Paris: Gallimard, 2010 [1st edition 2000])Google Scholar
Dohr, Thomas, Rüllke, Kerstin and Schipperges (eds.), Thomas. Bibliotheca Offenbachiana (Cologne: Verlag Dohr, 1998), Beiträge zur Offenbach-Forschung, ed. Christoph Dohr, vol. 1.Google Scholar
Franke, Rainer (ed.). Offenbach und die Schauplätze seines Musiktheaters (Laaber: Laaber-Verlag, 1999)Google Scholar
Gajdó, Tamás (ed.). Magyar színháztörténet [Hungarian theatre history], vol. 2: 1873‒1920 (Budapest: Magyar Könyvklub/OSZMI, 2001)Google Scholar
Gajdó, Tamás (ed.). Magyar színháztörténet [Hungarian theatre history], vol. 3: 1920‒1949 (Budapest: Magyar Könyvklub, 2005)Google Scholar
Kerényi, Ferenc (ed.). Magyar színháztörténet [Hungarian Theatre History], vol. 1: 1790‒1873 (Budapest: Magyar Színházi Intézet, 1990)Google Scholar
Lévai, Jenő (ed.), Írók, színészek, énekesek és zenészek regényes életútja a Goldmark-teremig. Az OMIKE színháza és művészei [A novelistic biography of writers, actors, singers and musicians to the Goldmark Room. The theatre and artists of the National Hungarian Jewish Cultural Association] (Budapest: Faragó, 1943)Google Scholar
Lévai, Jenő (ed.). The Writers, Artists, Singers, and Musicians of the National Hungarian Jewish Cultural Association (OMIKE), 1939‒1944, expanded edition by Frederick Bondy, trans. by Anna Etawo (West Lafayette, IN: Purdue University Press, 2017)Google Scholar
Mathew, Nicholas and Walton, Benjamin (eds.). The Invention of Beethoven and Rossini: Historiography, Analysis, Criticism (Cambridge: Cambridge University Press, 2013)Google Scholar
Schmierer, Elisabeth (ed.). Jacques Offenbach und seine Zeit (Laaber: Laaber-Verlag, 2009)Google Scholar
Staud, Géza (ed.). A budapesti Operaház 100 éve [100 years of the Budapest Opera House] (Budapest: Zeneműkiadó, 1984)Google Scholar
Ackermann, Peter . ‘Eine Kapitulation: zum Verhältnis Offenbach–Wagner’, in Jacques Offenbach: Komponist und Weltbürger, ed. by Kirsch, Winfried und Dietrich, Ronny (Mainz: Schott’s Söhne, 1985), 135–48Google Scholar
Bozó, Péter. ‘Offenbach and the Representation of the Salon’, in Musical Salon Culture in the Long Nineteenth Century, ed. by Bunzel, Anja and Loges, Natasha (Woodbridge: The Boydell Press, 2019), 139‒52Google Scholar
Brzoska, Matthias. ‘Jacques Offenbach und die Operngattungen seiner Zeit’, in Jacques Offenbach und seine Zeit, ed. by Elisabeth Schmierer (Laaber: Laaber-Verlag, 2009), 27–36Google Scholar
Everist, Mark. ‘Jacques Offenbach: The Music of the Past and the Image of the Present’, in Everist, Mark and Fauser, Annegret (eds.), Music, Theater, and Cultural Transfer: Paris, 1830‒1914 (Chicago: The University of Chicago Press, 2009), 72‒98Google Scholar
Everist, Mark. ‘Mozart and L’impresario’, in Biget-Mainfroy, Michelle and Schmusch, Rainer (eds.), L’esprit français und die Musik Europas. Entstehung, Einfluss und Grenzen einer ästhetischen Doktrin. Festschrift für Herbert Schneider (Hildesheim: Georg Olms, 2007), 420–33Google Scholar
Hooker, Lynn M. ‘Hungarians and Hungarianisms in Operetta’, in Belina, Anastasia and Scott, Derek B. (eds.), The Cambridge Companion to Operetta (Cambridge: Cambridge University Press, 2020), 61‒75Google Scholar
Péteri, Lóránt. ‘Idyllic Masks of Death: References to Orphée aux Enfers in “Das himmlische Leben”’, in Barham, Jeremy (ed.), Rethinking Mahler (New York: Oxford University Press, 2017), 127‒37Google Scholar
Tallián, Tibor. ‘“Opern dieses größten Meisters der Jetztzeit”: Meyerbeer fogadtatása a korabeli magyar operaszínpadon’ [‘Opern dieses größten Meisters der Jetztzeit’: Meyerbeer’s reception on the contemporary Hungarian operatic stage], in Zenetudományi dolgozatok 2004‒2005 [Studies in musicology, 2004‒2005], ed. by Farkas Márta, Sz (Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2005), 1‒60Google Scholar
Heltai, Gyöngyi. ‘Operett-diplomácia: A Csárdáskirálynő a Szovjetunióban 1955‒1956 fordulóján’ [Operetta diplomacy: Die Csárdásfürstin in the Soviet Union at the turn of 1955‒56], Aetas 19/3‒4 (2004), 87‒118.Google Scholar
Heltai, Gyöngyi. ‘A két háború közti pesti operett stiláris és ideológiai dilemmái: A Király Színház példája (1920‒1936)’ [Stylistic and ideological dilemmas of the interwar Budapest operetta: Through the example of the Király Theatre (1920‒1936)], Tánctudományi Közlemények 3/1 (2011), 53‒68 (part 1); 3/2 (2011), 33‒75 (part 2)Google Scholar
Heltai, Gyöngyi. ‘A ‘nevelő szórakoztatás’ válsága 1954-ben’ [The crisis of ‘educative entertaining’ in 1954], Korall 14/51 (2013), 146‒9Google Scholar
Mácsai, János. ‘Az OMIKE zenei előadásai, 1939‒1944’ [The musical performances of OMIKE, 1939‒1944], Magyar Zene 52/4 (November 2014), 441‒51Google Scholar
Mondelli, Peter. ‘Offenbach’s Bouffonnerie, Wagner’s Rêverie: The Materiality and Politics of the Ineffable in Second Empire Paris’, Opera Quarterly 32/2‒3 (2016), 134‒59Google Scholar
Tallián, Tibor. ‘Az OMIKE Művészakció operaszínpada, 1940‒1944’ [The operatic stage of the OMIKE Artist’s Action, 1940‒1944], Muzsika 39/1 (January 1996), 14‒18Google Scholar
Tallián, Tibor. ‘Népoperai kezdeményezések a századelő Budapestjén’ [Popular operatic enterprises in turn-of-the-century Budapest], Muzsika 40/10 (October, 1997), 13‒16Google Scholar
Willson, Flora. ‘Future History: Wagner, Offenbach, and “la musique de l’avenir” in Paris, 1860’, Opera Quarterly 30/4 (2014), 287‒314Google Scholar
Yon, Jean-Claude. ‘La création du Théâtre des Bouffes-Parisiens (1855–1862) ou la difficile naissance de l’opérette’, Revue d’Histoire moderne et contemporaine 39 (October–December, 1992), 575–600Google Scholar
Yon, Jean-Claude. ‘La carrière posthume d’un musicien ou Offenbach aux enfers’, Histoire, économie et société 22/2 (2003), 261–73. (This article is a reworking of the epilogue of a book-length monograph)Google Scholar
Ehrmann-Herfort, Sabine. ‘Operette’, in Handwörterbuch der musikalischen Terminologie, ed. by Riethmüller, Albrecht, vol. 4 (Stuttgart: Steiner, 1972), 1–20Google Scholar
Kutsch, K. J. and Riemens, Leo (eds.). Großes Sängerlexikon, 7 vols. (Munich: Saur, 2003)Google Scholar
László, Markó (ed.). Új magyar életrajzi lexikon [New Hungarian biographical lexicon], 6 vols. (Budapest: Magyar Könyvklub/Helikon Kiadó, 2001‒7)Google Scholar
Schöpflin, Aladár (ed.). Magyar színművészeti lexikon [Hungarian lexicon of theatre arts], 4 vols. (Budapest: Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929‒31)Google Scholar
Sadie, Stanley (ed.). The New Grove Dictionary of Music and Musicians (Oxford: Oxford University Press, 2001), www.oxfordmusiconline.comGoogle Scholar
Székely, György (ed.). Magyar színházművészeti lexikon [Hungarian lexicon for theatre arts] (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994)Google Scholar
Koch, Lajos. A Fővárosi Operettszínház műsora, 1923‒1973 [The programme of the Capital City Operetta Theatre, 1923‒1973] (Budapest: Magyar Színházi Intézet, 1973)Google Scholar
Molnár, Klára. A Népopera ‒ Városi Színház, 1911‒1951 [The folk opera ‒ Municipal Theatre, 1911‒1951] (Budapest: OSZMI, 1998)Google Scholar
Baranello, Micaela. The Operetta Empire: Music Theatre in Early Twentieth-Century Vienna (Oakland: University of California Press, 2021)Google Scholar
Batta, András. Träume sind Schäume: Die Operette in der Donaumonarchie, trans. by Maria Eisenreich (Budapest: Corvina Kiadó, 1992)Google Scholar
Binal, Wolfgang. Deutschsprachiges Theater in Budapest (Vienna: Böhlaus Nachfolger, 1972)Google Scholar
Bozó, Péter. Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből [Chapters from the history of Jacques Offenbach’s Hungarian reception] (Budapest: Rózsavölgyi és Társa Kiadó, 2021)Google Scholar
Braham, Randolph L. A népirtás politikája: A holocaust Magyarországon [The politics of genocide: The Holocaust in Hungary] trans. by Tamás Zala (Budapest: Belvárosi Könyvkiadó, 1997)Google Scholar
Braham, Randolph L. The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary (New York: Columbia University Press, 3/2016 [1/1981])Google Scholar
Csáky, Moritz. Ideologie der Operette und Wiener Moderne: Ein kulturhistorischer Essay zur österreichischen Identität (Vienna: Böhlau, 1996)Google Scholar
Dahlhaus, Carl. Nineteenth-Century Music, trans. by J. Bradford Robinson (Berkeley: University of California Press, 1989).Google Scholar
Dörffeldt, Siegfried. Die musikalische Parodie bei Offenbach (PhD diss., Frankfurt am Main: Johann-Wolfgang-Goethe-Universität, 1954)Google Scholar
Everist, Mark. The Empire at the Opéra: Theatre, Power and Music in Second Empire Paris. Cambridge Elements in Musical Theatre (Cambridge: Cambridge University Press, 2021)Google Scholar
Everist, Mark. Opera in Paris from the Empire to the Commune (New York: Routledge, 2019)Google Scholar
Gyurgyák, János. A zsidókérdés Magyarországon [The ‘Jewish question’ in Hungary] (Budapest: Osiris Kiadó, 2001)Google Scholar
Gyurgyák, János. Ezzé lett magyar hazátok: A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története [Your Hungarian homeland became like this: A history of Hungarian nationalism] (Budapest: Osiris Kiadó, 2007)Google Scholar
Gyurgyák, János. Magyar fajvédők [Hungarian race-protectionists] (Budapest: Osiris Kiadó, 2012)Google Scholar
Harsányi, László. A fényből a sötétbe: Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület, 1909‒1950 [From light into darkness: The National Hungarian Jewish Cultural Association, 1909‒1950] (Budapest: Napvilág Kiadó, 2019)Google Scholar
Heltai, Gyöngyi. Usages de l’opérette pendant la période socialiste en Hongrie, 1949‒1956 (Budapest: Collection Atelier, 2011)Google Scholar
Heltai, Gyöngyi. Az operett metamormfózisai, 1945‒1956: A ‘kapitalista giccs’-től a haladó ‘mimusjáték’-ig [The metamorphoses of operetta: From ‘capitalist kitsch’ to ‘progressive mimus’] (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012)Google Scholar
Horák, Magda. Ősi hittel, becsülettel a hazáért! Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület, 1909‒1944 [With ancient faith and honour for the homeland! The National Hungarian Jewish Cultural Association, 1909‒1914] (Budapest: Háttér, 1998)Google Scholar
Karady, Victor and Nagy, Péter Tibor (eds.). The Numerus Clausus in Hungary: Studies on the First Anti-Jewish Law and Academic Anti-Semitism in Modern Central Europe (Budapest: Pasts Inc. Centre for Historical Research, History Department of the Central European University, 2012)Google Scholar
Manuwald, Gesine. Roman Republican Theatre (Cambridge: Cambridge University Press, 2011)Google Scholar
Mandl, N., Erika. Színház a magyar sajtóban a két világháború között [Theatre in the Hungarian press in the interwar period] (Budapest: Argumentum Kiadó, 2012)Google Scholar
Poriss, Hilary. Changing the Score: Arias, Prima Donnas, and the Authority of Performance (Oxford: Oxford University Press, 2009)Google Scholar
Prokopovych, Markian. In the Public Eye: The Budapest Opera House, the Audience and the Press, 1884‒1918 (Vienna: Böhlau Verlag, 2014)Google Scholar
Romsics, Ignác. Magyarország története a XX. században [Hungary in the twentieth century] 3rd edition (Budapest: Osiris Kiadó, 2003)Google Scholar
Schwarz, Ralf-Olivier. Jacques Offenbach: Ein Europäisches Portrait (Weimar: Böhlau Verlag, 2019)Google Scholar
Schwarz, Ralf-Olivier. Vaudeville und Operette: Jacques Offenbach’s Werke für das Théâtre du Palais-Royal (Fernwald: Burkhard Muth, 2007)Google Scholar
Senelick, Lawrence. Jacques Offenbach and the Making of Modern Culture (Cambridge: Cambridge University Press, 2017)Google Scholar
Sipos, Balázs. Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban [Press and power in the Horthy era] (Budapest: Argumentum Kiadó, 2011)Google Scholar
Tallián, Tibor. Magyar képek: Fejezetek a magyar zeneélet és zeneszerzés történetéből, 1940‒1956 [Hungarian pictures: Chapters of the history of Hungarian musical life and composition, 1940‒1956] (Budapest: Balassi/MTA BTK, 2014)Google Scholar
Traubner, Richard. Operetta: A Theatrical History, 2nd edition (New York: Routledge, 2003 [1st edition 1980])Google Scholar
Walton, Benjamin. Rossini in Restoration Paris: The Sound of Modern Life (Cambridge: Cambridge University Press, 2007)Google Scholar
Yon, Jean-Claude. Jacques Offenbach, 2nd edition (Paris: Gallimard, 2010 [1st edition 2000])Google Scholar
Dohr, Thomas, Rüllke, Kerstin and Schipperges (eds.), Thomas. Bibliotheca Offenbachiana (Cologne: Verlag Dohr, 1998), Beiträge zur Offenbach-Forschung, ed. Christoph Dohr, vol. 1.Google Scholar
Franke, Rainer (ed.). Offenbach und die Schauplätze seines Musiktheaters (Laaber: Laaber-Verlag, 1999)Google Scholar
Gajdó, Tamás (ed.). Magyar színháztörténet [Hungarian theatre history], vol. 2: 1873‒1920 (Budapest: Magyar Könyvklub/OSZMI, 2001)Google Scholar
Gajdó, Tamás (ed.). Magyar színháztörténet [Hungarian theatre history], vol. 3: 1920‒1949 (Budapest: Magyar Könyvklub, 2005)Google Scholar
Kerényi, Ferenc (ed.). Magyar színháztörténet [Hungarian Theatre History], vol. 1: 1790‒1873 (Budapest: Magyar Színházi Intézet, 1990)Google Scholar
Lévai, Jenő (ed.), Írók, színészek, énekesek és zenészek regényes életútja a Goldmark-teremig. Az OMIKE színháza és művészei [A novelistic biography of writers, actors, singers and musicians to the Goldmark Room. The theatre and artists of the National Hungarian Jewish Cultural Association] (Budapest: Faragó, 1943)Google Scholar
Lévai, Jenő (ed.). The Writers, Artists, Singers, and Musicians of the National Hungarian Jewish Cultural Association (OMIKE), 1939‒1944, expanded edition by Frederick Bondy, trans. by Anna Etawo (West Lafayette, IN: Purdue University Press, 2017)Google Scholar
Mathew, Nicholas and Walton, Benjamin (eds.). The Invention of Beethoven and Rossini: Historiography, Analysis, Criticism (Cambridge: Cambridge University Press, 2013)Google Scholar
Schmierer, Elisabeth (ed.). Jacques Offenbach und seine Zeit (Laaber: Laaber-Verlag, 2009)Google Scholar
Staud, Géza (ed.). A budapesti Operaház 100 éve [100 years of the Budapest Opera House] (Budapest: Zeneműkiadó, 1984)Google Scholar
Ackermann, Peter . ‘Eine Kapitulation: zum Verhältnis Offenbach–Wagner’, in Jacques Offenbach: Komponist und Weltbürger, ed. by Kirsch, Winfried und Dietrich, Ronny (Mainz: Schott’s Söhne, 1985), 135–48Google Scholar
Bozó, Péter. ‘Offenbach and the Representation of the Salon’, in Musical Salon Culture in the Long Nineteenth Century, ed. by Bunzel, Anja and Loges, Natasha (Woodbridge: The Boydell Press, 2019), 139‒52Google Scholar
Brzoska, Matthias. ‘Jacques Offenbach und die Operngattungen seiner Zeit’, in Jacques Offenbach und seine Zeit, ed. by Elisabeth Schmierer (Laaber: Laaber-Verlag, 2009), 27–36Google Scholar
Everist, Mark. ‘Jacques Offenbach: The Music of the Past and the Image of the Present’, in Everist, Mark and Fauser, Annegret (eds.), Music, Theater, and Cultural Transfer: Paris, 1830‒1914 (Chicago: The University of Chicago Press, 2009), 72‒98Google Scholar
Everist, Mark. ‘Mozart and L’impresario’, in Biget-Mainfroy, Michelle and Schmusch, Rainer (eds.), L’esprit français und die Musik Europas. Entstehung, Einfluss und Grenzen einer ästhetischen Doktrin. Festschrift für Herbert Schneider (Hildesheim: Georg Olms, 2007), 420–33Google Scholar
Hooker, Lynn M. ‘Hungarians and Hungarianisms in Operetta’, in Belina, Anastasia and Scott, Derek B. (eds.), The Cambridge Companion to Operetta (Cambridge: Cambridge University Press, 2020), 61‒75Google Scholar
Péteri, Lóránt. ‘Idyllic Masks of Death: References to Orphée aux Enfers in “Das himmlische Leben”’, in Barham, Jeremy (ed.), Rethinking Mahler (New York: Oxford University Press, 2017), 127‒37Google Scholar
Tallián, Tibor. ‘“Opern dieses größten Meisters der Jetztzeit”: Meyerbeer fogadtatása a korabeli magyar operaszínpadon’ [‘Opern dieses größten Meisters der Jetztzeit’: Meyerbeer’s reception on the contemporary Hungarian operatic stage], in Zenetudományi dolgozatok 2004‒2005 [Studies in musicology, 2004‒2005], ed. by Farkas Márta, Sz (Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2005), 1‒60Google Scholar
Heltai, Gyöngyi. ‘Operett-diplomácia: A Csárdáskirálynő a Szovjetunióban 1955‒1956 fordulóján’ [Operetta diplomacy: Die Csárdásfürstin in the Soviet Union at the turn of 1955‒56], Aetas 19/3‒4 (2004), 87‒118.Google Scholar
Heltai, Gyöngyi. ‘A két háború közti pesti operett stiláris és ideológiai dilemmái: A Király Színház példája (1920‒1936)’ [Stylistic and ideological dilemmas of the interwar Budapest operetta: Through the example of the Király Theatre (1920‒1936)], Tánctudományi Közlemények 3/1 (2011), 53‒68 (part 1); 3/2 (2011), 33‒75 (part 2)Google Scholar
Heltai, Gyöngyi. ‘A ‘nevelő szórakoztatás’ válsága 1954-ben’ [The crisis of ‘educative entertaining’ in 1954], Korall 14/51 (2013), 146‒9Google Scholar
Mácsai, János. ‘Az OMIKE zenei előadásai, 1939‒1944’ [The musical performances of OMIKE, 1939‒1944], Magyar Zene 52/4 (November 2014), 441‒51Google Scholar
Mondelli, Peter. ‘Offenbach’s Bouffonnerie, Wagner’s Rêverie: The Materiality and Politics of the Ineffable in Second Empire Paris’, Opera Quarterly 32/2‒3 (2016), 134‒59Google Scholar
Tallián, Tibor. ‘Az OMIKE Művészakció operaszínpada, 1940‒1944’ [The operatic stage of the OMIKE Artist’s Action, 1940‒1944], Muzsika 39/1 (January 1996), 14‒18Google Scholar
Tallián, Tibor. ‘Népoperai kezdeményezések a századelő Budapestjén’ [Popular operatic enterprises in turn-of-the-century Budapest], Muzsika 40/10 (October, 1997), 13‒16Google Scholar
Willson, Flora. ‘Future History: Wagner, Offenbach, and “la musique de l’avenir” in Paris, 1860’, Opera Quarterly 30/4 (2014), 287‒314Google Scholar
Yon, Jean-Claude. ‘La création du Théâtre des Bouffes-Parisiens (1855–1862) ou la difficile naissance de l’opérette’, Revue d’Histoire moderne et contemporaine 39 (October–December, 1992), 575–600Google Scholar
Yon, Jean-Claude. ‘La carrière posthume d’un musicien ou Offenbach aux enfers’, Histoire, économie et société 22/2 (2003), 261–73. (This article is a reworking of the epilogue of a book-length monograph)Google Scholar
Ehrmann-Herfort, Sabine. ‘Operette’, in Handwörterbuch der musikalischen Terminologie, ed. by Riethmüller, Albrecht, vol. 4 (Stuttgart: Steiner, 1972), 1–20Google Scholar
Kutsch, K. J. and Riemens, Leo (eds.). Großes Sängerlexikon, 7 vols. (Munich: Saur, 2003)Google Scholar
László, Markó (ed.). Új magyar életrajzi lexikon [New Hungarian biographical lexicon], 6 vols. (Budapest: Magyar Könyvklub/Helikon Kiadó, 2001‒7)Google Scholar
Schöpflin, Aladár (ed.). Magyar színművészeti lexikon [Hungarian lexicon of theatre arts], 4 vols. (Budapest: Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929‒31)Google Scholar
Sadie, Stanley (ed.). The New Grove Dictionary of Music and Musicians (Oxford: Oxford University Press, 2001), www.oxfordmusiconline.comGoogle Scholar
Székely, György (ed.). Magyar színházművészeti lexikon [Hungarian lexicon for theatre arts] (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994)Google Scholar
Koch, Lajos. A Fővárosi Operettszínház műsora, 1923‒1973 [The programme of the Capital City Operetta Theatre, 1923‒1973] (Budapest: Magyar Színházi Intézet, 1973)Google Scholar
Molnár, Klára. A Népopera ‒ Városi Színház, 1911‒1951 [The folk opera ‒ Municipal Theatre, 1911‒1951] (Budapest: OSZMI, 1998)Google Scholar
- 3
- Cited by